Luxemburgi Zsigmond érméire bukkantak Lengyelországban
Tarnów közelében egy fémdetektoros csoport középkori kincsre bukkant: 600 érme, köztük Jagelló-dénárok és Luxemburgi Zsigmond aranydukátjai kerültek elő.
Meglepő középkori kincs Tarnów közelében
Fémdetektoros csoport bukkant rá egy eltemetett kerámiaedényre Tarnów térségében. A korsó 600 érmét rejtett. A leletet azonnal jelentették a regionális örökségvédelmi hivatalnak. A szakemberek hivatásos régészeket küldtek a helyszínre, hogy segítsék a kiemelést.
Az edényt és tartalmát a krakkói AGH Egyetemre szállították. Itt ellenőrzött körülmények között kezdték meg a feltárást és a konzerválást. A cél az volt, hogy az edény és a pénz épségben megmaradjon.
600 érme és aranydukátok
A kerámiaedény kincse különleges: 592 ezüst Jagelló-dénár, 26 félgaras két méretben, valamint négy aranydukát került elő. Az aranyakat Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt verték.
Luxemburgi Zsigmond 1387 és 1437 között volt magyar király. Emellett 1419-től cseh uralkodó, 1433-tól pedig német-római császár is volt. Bár a Magyar Királyság szomszédos volt Lengyelországgal, a régészek szerint ritka, hogy érméi ebben a térségben felbukkanjanak. A mostani lelet Bochnia városának késő középkori kereskedelmi szerepét jelezheti.
Miért rejthették el a kincset?
Ez is érdekelhet
A kutatók szerint egy kereskedő rejthette el az edényt. A pénz lehetett megtakarítás vagy vésztartalék is a bizonytalan időkben. A politikai instabilitás oka az volt, hogy I. Ulászló – a lengyel trónon III. Ulászló – a várnai csatában elesett. Mivel testét nem találták meg, a királyságban évekig interregnum állt fenn. Ezt csak öccse, IV. Kázmér tudta rendezni.
Az érméket és a kerámiát jelenleg a bochniai Stanisław Fischer Múzeumban konzerválják. A vizsgálatok után a középkori kincs itt kerül majd kiállításra a nagyközönség számára.
