A vikingek és a kereszténység – középkori temetőt fedeztek fel Dániában
Aarhus (a viking korban Aros) szívében, egy hétköznapi közműfelújítás közben a régészek olyan felfedezést tettek, amely új megvilágításba helyezheti Észak-Európa kereszténnyé válásának történetét.
A Moesgaard Múzeum kutatói nemrég egy több mint hetven emberi csontvázat tartalmazó, 12. századi temetőt tártak fel. A feltárás helyszíne alig néhány méterre fekszik attól a dombtól, ahol egykor a viking kori erődített település, Aros védművei álltak. A régészek szerint a nekropolisz az 1548-ban lebontott Szent Olaf templomhoz tartozhatott. Szent Olaf Skandinávia első keresztény uralkodói közé tartozott, aki nagyban hozzájárult a térség vallási térképének átalakításához.
Pogány kardtól a kereszt jeléig
A feltárt sírok alapján ebben az időszakban a temetkezési szokások már eltértek a viking hagyományoktól – a holttesteket például nem fegyverekkel, ékszerekkel vagy amulettekkel helyezték örök nyugalomra. Szintén a keresztény temetkezési rend megvalósulását jelzi, hogy a halottak fejét Jeruzsálem irányában helyezték el. A régészek ugyanakkor nem zárták ki, hogy az új vallás ekkor még keveredett a skandináv hitvilággal: más lelőhelyeken ugyanis több, Thor kalapácsát ábrázoló amulettet találtak az ugyanebből az időszakból származó sírokban.
A feltárások során eddig több mint hetven csontváz került elő, de a szakértők szerint ez csak töredéke az egykori nekropolisznak. A csontmaradványokat jelenleg a Moesgaard Múzeum laboratóriumában vizsgálják.
Ez is érdekelhet
A föld mélyén rejtőzködő történelem
A kutatók szerint a viking kori temető feltárása nemcsak a helyiek számára bír nagy jelentőséggel: a leletek révén ugyanis egész Észak-Európa vallástörténetéről pontosabb képet kaphatunk.
