A terror topográfiája: új könyv a nyilasok társadalmi hálózatairól
2026. február 6.-Múlt-kor
Idén tavasszal jelenik meg Zoltán Gábor legújabb, Nyilaskeltető című esszékötete a Kalligram Kiadó gondozásában. A szerző, aki az elmúlt évtizedben a magyar irodalmi élet egyik legkövetkezetesebb múltkutatójává vált, ezúttal nem regényes formában, hanem a tényirodalom és az esszé eszközeivel tárja fel a XII. kerületi nyilas rémuralom társadalmi és földrajzi beágyazottságát, valamint annak a máig ható, láthatatlan utóéletét.
Zoltán Gábor neve mára összeforrt a második világháború alatti budapesti, azon belül is a Városmajorban történt nyilas atrocitások feltárásával. A szerző 2016-ban jelentkezett Orgia című regényével, amely sokkoló nyíltsággal ábrázolta a Kun páter és társai által elkövetett tömeggyilkosságokat és szexuális aberrációkat. A mű nemcsak irodalmi siker volt, hanem társadalmi vitát is generált a kibeszéletlen történelmi traumákról és a „szomszédunkban élő gyilkosok” jelenségéről.
Az író ezt a kutatómunkát folytatta a 2018-as Szomszéd című esszéregényében, ahol a személyes érintettség – a szerző a helyszínek közvetlen közelében él – és a levéltári kutatások keveredtek a „genius loci”, a hely szellemének sötét oldalával. Míg az Orgia a fikció és a dokumentum határán mozgott, a Szomszéd már a kutató és az emlékező ember vívódását mutatta be. Ezt a vonalat egészítette ki a közelmúltban megjelent Ólomszív is, amely az Orgia ikerregényeként nyúlt vissza ugyanahhoz a történelmi iszonyathoz.
A tavasszal érkező Nyilaskeltető a kiadó tájékoztatása szerint újabb szintet lép a múltfeldolgozásban. A kötet esszéi a nyilas mozgalom „keltetőjére”, vagyis azokra a társadalmi, szociális és földrajzi hálózatokra fókuszálnak, amelyek lehetővé tették a terror térnyerését. A könyv ígérete szerint nemcsak a történelmi tabló lesz teljesebb, hanem azoknak a „búvópatakoknak” a feltérképezése is, amelyeken keresztül a korszak mérgező eszméi és elhallgatásai elszivárogtak egészen napjainkig.
