2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A színpadon és a filmvásznon is mindent elért Tábori Nóra

2023. június 15. 11:29 MTI

Kilencvenöt éve, 1928. június 15-én született Temesváron Tábori Nóra Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész. Hosszú pályafutása során soha nem adott vissza szerepet, pontos, kidolgozott jellemábrázolása a mozivásznon is megjelent. Minden díjat, elismerést megkapott, amit a szakmában el lehet érni.

Tábori Nóra

Édesanyjával tízéves korában költöztek Magyarországra. Járáshibáját javítandó tánciskolába íratták, s ez olyan eredményesnek bizonyult, hogy pályáját táncosnőként kezdte. Szegeden Both Béla figyelt fel a színiiskolájába járó lány tehetségére, s neki köszönheti, hogy 1943-ban levizsgázhatott az akkori színiakadémián.

Miután megkapta az oklevelet – segédszínésznő, karkötelezettséggel –, Szombathelyen, Győrben, Sopronban, Pécsett lépett föl a tánc mellett főként szubrett szerepekben.

Első igazi prózai szerepét Szegeden játszotta 1949-ben: Gorkij Ellenségek című darabjának próbáira hívták be egy kollegina betegsége miatt. A szerep az övé maradt, a „beugrásból” kiugrás lett. 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (a korábbi és későbbi Vígszínházhoz) szerződött, s e társulathoz több mint fél évszázadon át, élete végéig hű maradt.

A Vígszínház épületében saját kétkezi munkája is benne van (a színészek társadalmi munkában részt vettek a felújításában), de őt inkább a nagy rendezők és kiváló pályatársak tartották meg a patinás falak közt.

A Vígben egy ideig naivákat, munkásnőket játszott – nem túl lelkesen. Nem erre vágyott, de hosszú pályafutása során soha nem adott vissza szerepet. Aztán megtalálták a testéhez, lelkéhez közelebb álló figurák. Bombaként robbant 1956-ban az Antigoné egy átdolgozott előadása, amelyben ő alakította a címszerepet.

Nagy darabok nagy szerepeit játszhatta el később: Roxane (Rostand: Cyrano), Pearce-né (Shaw: Pygmalion), Kvasnya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Orbánné (Örkény: Macskajáték). Legnagyobb sikere talán Jónásné volt a Házmestersirató című darabban, mely több mint öt évig ment telt házakkal.

Pontos, kidolgozott jellemábrázolása 1957-től a mozivásznon is megjelent: Merénylet, Esős vasárnap, Kárpáthy Zoltán, Jó estét nyár, jó estét szerelem, A Pendragon legenda, Szépek és bolondok, Fekete gyémántok, Abigél, Uramisten, Sztracsatella – csak néhány film címe azok közül, amelyekben szerepet kapott.

Elementáris humorára a kabaré világában is felfigyeltek, s szívesen játszotta kicsit rekedtes hangján a vérbő figurákat rádióban, televízióban. Egyszerű, szókimondó asszonyságot formált meg Máthé Erzsivel közös jeleneteiben.

Minden díjat, elismerést megkapott, amit a szakmában el lehet érni. Jászai Mari-díjas lett 1957-ben és 1961-ben, érdemes (1975) és kiváló (1981) művész, 1992-ben elsőként kapta meg életművéért a Pro Comedia emlékdíjat, 1994-ben kapta a Kossuth-díjat, az országos színházi találkozó díját és a Ruttkai Éva-emlékdíjat.

Magánélete nem volt töretlen: házassága, melyből leánya született, 1968-ban válással végződött, ezután egyedül, pontosabban kedvenc állataival élt 2005. november 23-án bekövetkezett haláláig.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár