A sebhelyesarcú: rekonstruálták a 27 ezer éve élt cro-magnoni ember arcát
2018. április 9. 11:09 Múlt-kor
Az 1868-ban a dél-franciaországi Eyzies-barlangban megtalált Homo sapiensről a kutatók úgy vélik, egy ritka genetikai betegségben, a neurofibromatózisban szenvedett, amelynek köszönhetően bőrén csomók, ún. neurofibrómák, valamint egyéb tumorok jelentek meg. A jóindulatú genetikai betegség miatt küszködő ős arcát most rekonstruálták a szakemberek.
Korábban
Habár a cro-magnoni embert még alfaji szinten sem lehet elkülöníteni a Homo sapienstől, gyakran szoktuk használni e megnevezést a Franciaország déli részén, a felső paleolitikum idején élt őseinkre. Nevüket egy sziklafalról nyerték, amelynek közelében fedezték fel maradványaikat. A cro-magnoniak tehát Homo sapiensek, ugyanakkor fontos egyedi (a modern emberektől eltérő) tulajdonságokkal bírtak: magasság tekintetében jóval társaik fölé tornyosultak. A férfiak átlagmagassága a 176 centimétert is meghaladta.
A szakértők most rekonstruálták az 1868-ban, a délnyugat-franciaországi Eyzies-barlangban (Dordogne régió) feltárt egyik cro-magnoni arcát, amelynek felületét – mint kiderült – számos dudor gazdagíthatta egykoron, köszönhetően a neurofibromatózisnak, egy jóindulatú genetikai betegségnek.
A csontok felfedezése után 150 évvel egy kutatócsapat Philippe Charlier antropológus vezetésével ismét górcső alá vette a ritka leletet. A vizsgálat végén egyértelműen kijelenthető, hogy „neurofibromatózis egyik típusában szenvedett” – mondta Charlier az AFP-nek. A The Lancet orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a cro-magnoni koponyáján, főként a homlokán található „elváltozások megfelelnek a neurofibrómák jelenlétének, amelyek erodálták a csontozatot is”.
„Láthatólag a baloldali fülcsatorna is sérült, minden bizonnyal egy másik tumor növekedésének eredményeként” – tette hozzá. A viszonylag részletes diagnózis, valamint a régészeti eredmények tudatában „realisztikus arcrekonstrukciót tudtunk elvégezni a középkorú emberen”. A kapott eredmény jól szemlélteti, hogy a cro-magnoni homlokán volt a legnagyobb duzzanat, a többi pedig a szemei alatt, az orra két oldalán csoportosult.
A Cro-Magnon-1 névvel emlegetett őst három társával tárták fel 1868-ban (egyikük koponyatörést szenvedett). A szénizotópos vizsgálatok szerint valamikor 27410 és 27950 évvel ezelőtt élt. Koponyája 1600 köbcentiméteres, amely nagynak számít, a modern emberi koponya átlagánál is nagyobb. A magas, izmos ősembernek kemény élete lehetett: egyik nyakcsigolyáján forradás nyomai láthatók, ami traumatikus sérülésre utal.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Különleges bölcsőben szállítják Londonba a Bayeux-i falikárpitot 19:33
- Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását 18:22
- Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét 17:03
- Netanjahu leállította a ciszjordániai régészeti ellenőrzés kiterjesztését 15:42
- Ipari hulladékból készültek a hispániai római mozaikok fekete kövei 14:38
- Nemzetközi bűnhálózat állhat a Louvre kifosztása mögött 13:47
- Ókori fahíd maradványaira bukkantak egy svájci folyóban 13:02
- Újraértékelték az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat eszmei hátterét 12:16















