2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A rongyos élet is mézízű volt a 100 éve született Rátonyi Róbert számára

2023. február 18. 10:40 Múlt-kor

Neve szorosan összeforrott az operettel, minden tudását a szórakoztatásnak rendelte alá. Egész életét meghatározták gyermekkorának meséi, szenvedéllyel telt színpadi szerepei örökre kitörölhetetlen nyomot hagytak a lelkes publikumban. Súgóra egész életében nem volt szüksége, mert szövegeit már az első próbán betéve tudta. Ennek oka egy gyermekkori traumához volt köthető: 13 éves korában apjától egy akkora pofont kapott, hogy egyik fülére kicsit megsüketült, ezért sosem akarta kitenni magát annak a kínos helyzetnek, hogy esetleg ne hallja meg a súgótól érkező segítséget. 100 évvel ezelőtt ezen a napon, 1923. február 18-án született a kétszeres Jászai Mari-díjas színész, konferanszié, rendező és publicista, az örök bonviván Rátonyi Róbert.

Rátonyi Róbert
Kép forrása: Fortepan / Kotnyek Antal

Reisz Róbert néven született Budapesten egy jómódú polgárcsaládban. Felmenői között olyan sikeres embereket találunk, mint például az egykori legendás Westend-ház tulajdonosa, Bronner Miksa vagy Reisz Dávid, a tehetős Klauzál téri fűszerkereskedő.

Emlékezetében mindvégig élénken élt jóságos és szerető dadájának szelíd képe, és az egész gyermekkorát behálózó mesék világa. Ez utóbbi későbbi pályafutása során is fontos lesz számára, hiszen színpadi szerepeivel hasonló célja volt, mint a gyermekmeséknek: feledtetni a mindennapi gondokat és egy csodákkal teleszőtt világot teremteni hallgatósága köré.

Gyermekkorának másik meghatározó élménye volt, amikor a skarlátbetegség következtében legyengült fiút szülei egy ausztriai intézetbe küldték, hogy ott visszanyerje erejét. A kúra olyan jól sikerült, hogy az intézetet végül jelentős súlyfelesleggel hagyta el. Első szerelmét is itt ismerte meg, egy süketnéma kislányt, akivel a közös nyelv hiánya mellett is tökéletesen megértették egymást. 

Az igen előkelőnek számító Érseki Katolikus Gimnázium elvégzése után a zeneileg is tehetségesnek bizonyuló fiatalt a Zeneművészeti Főiskolára iratták be, ahol hegedű szakon végzett 1941-ben, de összesen hét hangszeren tanult meg játszani: zongorán, hegedűn, szaxofonon, xilofonon, harmonikán, cimbalmon és orgonán. Mivel ekkortájt már nagyfokú érdeklődést mutatott a színjátszás felé, beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színésziskolájába is.

Mivel ennek elvégzése után egyik jelentősebb pódium sem kínált neki szerződést, a Moulin Rouge-ba igazolt revütáncosnak – annak ellenére, hogy korábban soha, sehol nem táncolt. A népszerű intézmény akkori igazgatója a későbbi jóbarát, ifj. Latabár Árpád volt, akinek az első próba után remegve vallotta be, hogy nemhogy táncolni, de még énekelni sem tud. A döbbenten álló revüigazgató hosszas hallgatás után csak ennyit mondott neki: „Fiam, erről ne szólj senkinek, de gyere be mindennap a próbára félórával előbb, és én megtanítalak téged mindenre, amit tudni kell.” A próba sikerült.

A művész egy évtizedekkel későbbi visszaemlékezése szerint 1944 tavaszán, a német megszállást követően behívták katonának, ahol egy gyors kiképzés után századával együtt vonatra rakták és Németország felé irányították. Egy őrmester felismerte, kiragadta a vagonból, és vele együtt meglógott a seregtől. A statáriális eljárás szerint a dezertőrökre halál járt volna, ezért visszatérve Budapestre még hónapokig bujkálnia kellett.

Budapest ostroma idején emberi nagyságának is tanújelét adta, amikor színésztársa és barátja, a másik Latabár, Kálmán segítségére sietett. A már akkor cukorbeteg Latabár Kálmán szerencsésen túlélte a vészkorszakot, de rengeteg sorstársához hasonlóan neki is bujdosnia kellett származása miatt. Inzulinhoz is csak Rátonyi Róberten keresztül jutott, aki számos veszélyt vállalva szerezte be és vitte az életmentő gyógyszert a bujdosó barátnak.

Veszélyeket nemcsak barátaiért, hanem a nőkért is vállalt. Egy alkalommal, nem sokkal a háború után, a Napsugárkisasszonyok című darabban első látásra beleszeretett színpadi partnerébe, a szőke, bájos és csinos Virág Lilibe. Csakhogy a színésznő éppen válófélben volt, és hogy elkerülje a látszatát annak, hogy házassága az ő hűtlensége miatt megy tönkre, egy dolgot tiltott meg a neki udvarolni kezdő Rátonyinak: semmi esetre se menjen fel a lakására.

A szerelmes színész természetesen csak ezt az egy szabályt szegte meg, lett is nagy ijedség, amikor éppen Virág Lili Visegrádi utcai lakásán tartózkodtak, és a férj éppen hazaérkezett. Csakúgy, mint a filmekben, Rátonyi az erkélyen, a lehúzott redőny mögött rejtőzött el. Teltek a percek, majd az órák, és közeledett a hét óra, amikor is a színésznek fellépése kezdődött a színházban. Mivel Virág Lili férje szemmel láthatóan nem akart elmenni otthonról, más választás nem maradt Rátonyi Róbert előtt: átugrani a szomszéd erkélyre, és onnan eltávozni a házból.

A hat emelet magasban végrehajtott attrakció sikerrel járt, azt leszámítva, hogy a lakásban élő idős néni természetesen betörőnek nézte Rátonyit, és az egész házat egy szempillantás alatt felverte éktelen ordibálásával. A színész hanyatt-homlok menekült ki a házból, és bár 10 perc késéssel, de megérkezett a színpadra, ahol Dayka Margit már türelmetlenül várta, és szerepe szerint az alábbi mondattal nyitott a ziháltan, csapzottan és kifulladva megjelenő partnerének: „Azt nem bírom magában, Egon, hogy maga mindig olyan hidegvérű és nyugodt, mint egy angol lord!”

Feleségével, Németh Margittal 1947-ben a Széchenyi strandon ismerkedett meg. „Kimentem fürödni, és megpillantottam ott a népszerű táncdalénekesnőt, Kovács Erzsit. Nagyon megtetszett nekem, és gondoltam, egy kicsit fogok udvarolgatni neki. Mellette volt a barátnője, egy alacsonyabb kislány, akire oda se néztem. Kicsit zavart is. Gondoltam, mit topog ez itt folyton körülöttünk? Erzsi — ha szabad ezt a kifejezést használni - nem nagyon volt pali rám, komoly udvarlója volt, tehát nem érdekeltem őt. Ezért is gondolom, hogy a kislánynak azt mondta, hogy maradjon mindig ott mellette. Aztán egyszer csak észrevettem, hogy nekem végső fokon a kislány már jobban tetszik, mint a Kovács Erzsi. Amiért Erzsi nem haragszik, mert most is a legjobb barátnőnk.”

Az operett műfajával már az első szárnypróbálgatásai közben eljegyezte magát, legemlékezetesebb alakításai is ezekhez a zenés darabokhoz köthetők. 1950-ben szerződött a Budapesti Operettszínházhoz, majd bő húsz évvel később igazolt át a néhány méterrel odébb található Thália Színházhoz, ahol haláláig játszott. Humoros és vidám karaktereivel, friss megjelenésével mindig szívesen látott figura volt a színpadon, ezért szinte nem is volt előadás nélküle.

A Luxemburg grófja, és a Boci-boci tarka sikerei után az igazi áttörést minden idők legnépszerűbb magyar operettje, az 1954-es Csárdáskirálynő hozta meg számára, amelynek egyik dala, a Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád valósággal eggyé vált alakjával. Az előadásokon rendszerint négyszer-ötször is el kellett énekelnie Gyenes Magda partnerével a Te rongyos élet című betétdalt is, amely szintén a darab egyik legemblematikusabb szerzeményévé nőtte ki magát az évek során.

A filmvásznon is többször feltűnt, emellett a rádióban és televízióban előadás-sorozatokat tartott a zenés műfajról, rendszeresen jelentek meg különböző írásai az újságokban és a hetilapokban, számos könyvet is publikált az évek során. Nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy népszerűségnek örvendett: fellépett a Szovjetunióban, Izraelben, Olaszországban, Görögországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Angliában és Svédországban is.

Legendás mosolya, huncut kacsintása örökre a nézők emlékezetébe vésődött, még akkor is, ha valaki csak egyetlenegyszer látta a színpadon vagy a vásznon. Víg kedélye és humora mindenkire átragadt, nem véletlen, hogy legtöbbször komikusi szerepekben volt látható.

Színházi tevékenysége mellett – jórészt munkájából kifolyólag – sokat utazott, amely során szeretett fényképezni és filmezni, kitűnő riporternek is bizonyult.

69 évesen, 1992. október 8-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Nagymező utca, Zentai Anna és Rátonyi Róbert színművészek (Kép forrása: Fortepan / Kotnyek Antal)Rátonyi Róbert és családja az otthonukban (Kép forrása: Fortepan / Kotnyek Antal)A „Váci utcán, Váci utcán” című új esztrádműsor próbája. Solymosy Imre, Honthy Hanna, Rátonyi Róbert ésTábori Nóra színművészek  (Kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor)A Magyar Rádió 1-es stúdiója, Psota Irén és Rátonyi Róbert színművészek (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár