A Piedra Letra titkai: nyolc évszázad rituáléi

Mexikó déli részén, Guerrero Costa Chica dombjain egy különleges szertartási központ került elő. A Piedra Letra nevű lelőhely petroglifái és monumentális emelvényei arról tanúskodnak, hogy az amuzgo és mixtec népek évszázadokon át itt végeztek rituálékat a nap, az eső és a termékenység tiszteletére.

A Piedra Letra felfedezése

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei Guerrero Costa Chica zord dombjain vizsgálták meg a Piedra Letra néven ismert lelőhelyet. A közel 800 éven át használt szentély az amuzgo és a mixtec közösségek spirituális központja volt, ahol az eső, a nap és a mezőgazdasági ciklusok tiszteletére végeztek szertartásokat.

A kutatást Cuauhtémoc Reyes Álvarez és Miguel Pérez Negrete vezették, akik az Amuzgo nép kulturális örökségének felmérése során azonosították a helyet. Hat település – köztük Huehuetónoc, Limón Guadalupe és Santiago Yoloxóchitl – környékét vizsgálták meg, ahol számos ismeretlen maradványra bukkantak.

Petroglifák a hegytetőn

A régészek 11 prehispán lelőhelyet tártak fel. A legjelentősebb a Piedra Letra volt, ahol egy nagy platform, két bázis és kisebb építmények vették körül a petroglifákkal borított sziklapárkányt. A faragványok az epiklasszikus–korai posztklasszikus kortól (Kr. u. 650–1150) a késő posztklasszikusig (Kr. u. 1150–1521) készülhettek.

A motívumok gazdag szimbolikát hordoznak: spirálok és gyöngyök az idő körforgását, vízcseppek az esőt, míg egy sematikus labdapálya a rituális játékokat idézik. A figurák között feltűnik egy tollas fejdíszes alak, valamint egy pöttyökkel díszített jaguár. Egy emberi arccal ábrázolt napmotívum pedig a késő posztklasszikus időszakhoz köthető.

Monumentális emlékek a Costa Chicában

Más helyszíneken is impozáns leletek kerültek elő. San Cristóbalban közel kétméteres gránit sztéléket találtak spirálokkal és koncentrikus körökkel díszítve. Guadalupe Mano de Leónnál egy platformot és egy faragott kőbaltát dokumentáltak. Ezek a felfedezések új fényt vetnek Tlacoachistlahuaca szerepére, amelyet az amuzgo nyelven sei’ chue („az oposszumok síksága”) néven ismernek.

A régióban máig élnek amuzgo és mixtec közösségek, de valaha az ayacatecan és nahua népek is jelen voltak. A leletek túlmutatnak a szájhagyományokon és a gyarmati kor krónikáin, új adatokat kínálva a térség múltjáról.

Megőrzés és identitás

Reyes Álvarez szerint a Costa Chicáról mindeddig nem készült átfogó régészeti nyilvántartás. A mostani felderítés az első lépés a kutatás és a védelem irányába. Az INAH szakemberei a petroglifákat ikonográfiai katalógusba rendezik, amely gazdagítja Tlacoachistlahuaca kulturális örökségét.

Pérez Negrete hangsúlyozta: „Kemény régészeti adatokra van szükségünk ahhoz, hogy hozzájáruljunk az amuzgo nép történetéhez.” Bár azonnali ásatásokat nem terveznek, a kutatók kiemelték a szentély és a környező helyszínek védelmének fontosságát.

A felfedezés rávilágít Guerrero tájának kulturális mélységére. A Piedra Letra petroglifái és emlékei bizonyítják, hogy a Costa Chica a spanyol hódítás előtt is fontos szertartási központ volt, ahol a közösségek évszázadokon át a naphoz, az esőhöz és a termékenységhez kötötték életüket.