A német külügyminiszter távirata döntötte el végleg az első világháborút
2020. február 24. 13:41 Múlt-kor
„Soha egyetlen kódfejtésnek nem lett ilyen súlyos következménye” – jelentette ki az I. világháború legnagyobb botrányát kavaró Zimmermann-táviratról David Kahn történész. Arthur Zimmermann német külügyminiszter Mexikót az USA megtámadására buzdító üzenetét a brit titkosszolgálat lefülelte, majd 1917. február 24-én hivatalosan is átadta Walter H. Page londoni amerikai nagykövetnek. Az USA részben a táviratnak köszönhetően lépett be a háborúba.
Amerikai és mexikói katonák a Nogales városán keresztül húzódó országhatárnál a mexikói forradalom (1910-1920) idején (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Zimmermann kódolt üzenete Johann von Berstorff washingtoni német nagykövet érintésével jutott el január 19-én Heinrich von Eckardt mexikói német nagykövethez.
Az ajánlattal megkísérelték rávenni Mexikót, hogy az USA hadba lépése esetén támadja meg északi szomszédját, amiért cserébe győzelem esetén visszakaphatja egykori területeit, Új-Mexikót, Texast és Arizonát.
A németek célja az volt, hogy az USA hadba lépése esetén megakadályozzák, hogy az európai hadszíntérre koncentrálhassanak.
Mexikó azonban visszautasította az ajánlatot, a brit hírszerzés pedig megfejtette a kódolt üzenetet. De a híres Room 40 munkatársai vonakodtak közzétenni az információkat, mivel ezzel a németek előtt felfedték volna kódfejtő tevékenységüket, az amerikai barátaik előtt pedig azt, hogy utánuk is kémkednek.
Szükség volt egy fedősztorira. A britek feltételezték, hogy a washingtoni német nagykövet már nyilvános távíróvonalon továbbította az üzenetet Mexikóba, és hogy néhány változtatást eszközölt az eredeti változathoz képest (más dátum, sorozatszám stb.).
A New York World című amerikai lap karikatúrája, amelyben Arthur Zimmermann kezében bombaként robban fel a távirat (kép forrása: Wikimedia Commons)
Ezért egy ügynökük lefizette a mexikóvárosi távíróközpont egyik munkatársát, és megszerezte a kódolt távirat másolatát, amelyen valóban szerepeltek a javítások. Az amerikaiak ezt már nem találhatták gyanúsnak, a németek pedig nem sejthették, hogy a britek törték fel a kódokat.
Az üzenet tartalmának március 1-jei nyilvánosságra hozatalát követően a mexikói nagykövetségük egyik munkatársát vádolták meg árulással. Az USA végül 1917. április 6-án üzent hadat Németországnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Salieri azóta elfeledett operája nyitotta meg a Mária Terézia rendeletére épült milánói Scalát tegnap
- Tejből nemesfém, rúdból érme: hogyan lett a fizetőeszközökből valuta? tegnap
- Az írás mellett a sakkban is remekelt a „kivonuló alkotó”, Gárdonyi Géza tegnap
- A sebesült Rákóczi megmentőjeként kezdte, Franciaország marsalljává lépett elő gróf Bercsényi László tegnap
- Várja a látogatókat az Országgyűlési Múzeum Tisza István életét bemutató kiállítása tegnap
- Összesen 34 új helyszínnel bővült az UNESCO világörökségi listája tegnap
- A magyar állam tulajdonába kerültek a Batthyány család oklevelei tegnap
- A „gyógyítás” ürügyén embertelenül bánt környezete a hányatott sorsú Frances Farmerrel tegnap
