A nap, amikor a gyűlölet lesújtott az ikertornyokra
2022. szeptember 11. 11:50 Múlt-kor
21 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
New Yorkot megbénította az iszonyat (Getty Images)
Korábban
New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két „élő bombaként” használt, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két ikertornyába.
A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép Washingtonban az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, lerombolva az épületegyüttes egy részét.
Egy negyedik, szintén eltérített gép – amelynek a terroristák vélhetően washingtoni célpontot szemeltek ki – az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le.
Az United Airlines eltérített 175-ös járata a déli toronyba csapódik
A hivatalos adatok szerint a szeptember 11-i terrortámadásokban összesen 2996 ember vesztette életét (közülük 19 volt terrorista). A New York-i ikertornyok elleni támadásban 2753-an haltak meg, az áldozatok több mint 90 ország állampolgárai voltak.
A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat - amely eleinte tagadta, hogy köze volna a támadáshoz – 2004-ben vállalta a felelősséget.
A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték.
George W. Bush amerikai elnök a merényletek után sugárzott televíziós beszédében kijelentette, hogy „több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, majd közölte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
Tűzoltók ezrei fáradoztak a mentésen
A merényletsorozat után született meg az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak sokkal szélesebb jogkört biztosító „hazafias törvény” (Patriot Act).
A második világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.
George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának nyilvánította. E napon minden évben megemlékezéseket tartanak New Yorkban, a WTC ikertornyainak helyén létesített emlékhelyen a hagyományoknak megfelelően felolvassák az áldozatok névsorát.
A Föld körül keringő műholdak új szemszögből tárták fel a pusztítást
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét.
A Szabadságtoronyként (Freedom Tower) is emlegetett felhőkarcolót, a nyugati félteke legmagasabb épületét 2014. november 3-án adták át. Az összedőlt ikertornyok két négyszögletes alapjának helyén emlékzuhatagot alakítottak ki, a múzeum pedig 2014 májusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
A 104 emeletes épületben 278 ezer négyzetméteren irodák, üzletek és éttermek találhatók, a 102. emeleten kilátót alakítottak ki.
Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. A merénylet fő felelősének tartott Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án, pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. Az utolsó amerikai csapatok húsz év után idén augusztusban hagyták el Afganisztánt, ennek nyomán a tálibok szinte azonnal visszatértek a hatalomba.
A terrortámadás másnapjáról a Múlt-kor magazin őszi számában olvashattok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Nyilvánosan hozzáférhetővé vált Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka 20:26
- Netflixes adatptáció miatt vitáznak az az amerikai határvidék mítoszán 19:04
- Meghatározták az őskori Karatau-kultúra pontos korát 18:03
- Késő bronzkori városias központot azonosítottak Észak-Írországban 17:29
- Posztumusz uralkodói kegyelmet kapott az utolsó, Angliában kivégzett női elítélt 14:33
- Korai gyermekbántalmazás nyomaira bukkantak Tell Brakban 13:41
- Magántelkeken kutatják egy egykori bányásztelepülés múltját Angliában 12:03
- Elítélték a ritka kínai kéziratokat lopó kaliforniai férfit 11:21
