Megtalálták az építészet „Szent Grálját”: így került elő Vitruvius bazilikája

Marcus Vitruvius Pollio legendás bazilikáját azonosították Fanóban: a Piazza Andrea Costa alatt feltárt romok pontosan megfelelnek a De Architectura leírásának, és évszázados vitákat zárnak le.

A Vitruvius-bazilika nyomában

Az olasz régészek hivatalosan megerősítették, hogy Fano történelmi központjában előkerült építészeti maradványok a régóta keresett Vitruvius-bazilikához tartoznak. A bejelentést a Mediateca Montanariban tették meg, és történelmi áttörésként értékelték. A felfedezés egyszerre formálja át a város identitását és az ókori római építészet értelmezését.

Ez az első olyan régészeti bizonyíték, amely egyértelműen ahhoz az épülethez köthető, amelyről Vitruvius maga állította, hogy ő tervezte és építését felügyelte. Korábban több ókori építményt is kapcsolatba hoztak a nevével, de egyik esetben sem állt rendelkezésre ilyen szintű egyezés az írott forrással.

Vitruvius a De Architectura ötödik könyvében részletesen ismerteti a fanói bazilikát. Téglalap alaprajzú, perisztülionos épületként írja le, amelyet szabályos oszlopsor övez. A most feltárt alapozások és oszlopalapok pontosan ezt a szerkezetet rajzolják ki.

A régészek megállapították, hogy a hosszanti oldalakon nyolc, a rövidebb oldalakon négy oszlop állt. Egy további sarokoszlop feltárása lehetővé tette az épület pontos tájolásának és alapterületének meghatározását. Az egyik oldalon két középső oszlop szándékos hiánya a szomszédos középületek vizuális kapcsolatát szolgálta, összhangban Vitruvius funkcionális elveivel.

A Vitruvius-bazilika jelentősége

Az oszlopalapok átmérője megközelítőleg öt római láb, vagyis mintegy másfél méter. Az eredeti oszlopmagasságot körülbelül tizenöt méterre becsülik. A pilaszterekhez és saroktartókhoz kapcsolt oszloprendszer arra utal, hogy az épület második szintet is hordozhatott.

A szakértők szerint a feltárt méretek szinte milliméterre megegyeznek a Vitruvius által megadott számokkal. A rekonstrukció és a régészeti valóság ilyen fokú egyezése kivételes az ókori építészet kutatásában.

Vitruvius az i. e. 1. században írta meg De Architectura című művét, amely a római építészet egyetlen teljes egészében fennmaradt elméleti összefoglalása. A firmitas, utilitas és venustas hármas elve évszázadokon át meghatározta az európai építészeti gondolkodást, a reneszánsztól kezdve olyan alkotókig, mint Palladio vagy Alberti.

Firmitas – szilárdság, tartósság
Az épület legyen szerkezetileg stabil, időtálló, álljon ellen a terhelésnek és az idő múlásának.

Utilitas – hasznosság, rendeltetésszerű használhatóság
Az épület feleljen meg a funkciójának. A terek legyenek praktikusak, jól használhatók, logikusan szervezettek.

Venustas – szépség, esztétikai minőség
Az épület legyen arányos, harmonikus, vizuálisan meggyőző. A forma keltsen örömet és feleljen meg az esztétikai elvárásoknak.

A fanói bazilika felfedezése ritka lehetőséget ad annak vizsgálatára, miként valósultak meg ezek az elvek egy konkrét, Vitruvius által tervezett középületben.

Politikai és szakmai visszhang

A sajtótájékoztatón jelen volt Francesco Acquaroli, Marche, a régió elnöke, Luca Serfilippi, Fano polgármestere és Andrea Pessina főfelügyelő. Alessandro Giuli kulturális miniszter videókapcsolaton keresztül csatlakozott, és a felfedezést az olasz kulturális identitás szempontjából meghatározónak nevezte.

Serfilippi szerint a Vitruvius-bazilika évszázadokon át csak írott szövegként volt ismert, most azonban kézzelfogható valósággá vált. Acquaroli hangsúlyozta, hogy a lelet új alapokra helyezi Fano történetének értelmezését.

Az ásatások az olasz Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv támogatásával folytatódnak. A cél már nem a Vitruvius-bazilika létezésének igazolása, hanem a környező városi szövet feltárása, valamint megőrzése és a nyilvános bemutatás előkészítése.

A felfedezés új értelmezési keretet ad Fano Augustus kori városképének. A kövek végre megerősítették azt, amit a szöveg több mint kétezer éve ígért: Vitruvius építészeti öröksége nemcsak leírt hagyomány, hanem valóság.