A középkori Európát káoszba és kannibalizmusba taszító éhínség ihlette Jancsi és Juliska meséjét
2020. február 14. 15:46 Múlt-kor
Korábban
Az igaz történet
A Jancsi és Juliska-mese valós alapját minden bizonnyal az Európa számos térségét 1314 és 1322 között sújtó éhínség idején kell keresni.
A szakértők szerint Délkelet-Ázsiában és Új-Zélandon a megnövekedett vulkáni aktivitás több nagy kitörést is eredményezett, amelyek a légkörbe juttatott törmelékkel a világ távoli pontjain is befolyásolták a klímát.
Európában az addig megszokottnál hűvösebbé és jóval csapadékosabbá vált az időjárás, emiatt pedig egymás utáni években sorra elégtelen volt a termés.
Az addigi nagyfokú népességnövekedés és a mezőgazdaság relatív fejletlensége olyan helyzetet eredményezett, hogy egy enyhén elégtelen termés is nagy mértékben megakaszthatta az élelmiszerellátást, a sorozatos élelmiszerhiányos évek pedig sok helyen elképesztő inflációt eredményeztek. A lakosság nagy része számára elérhetetlenné váltak a legalapvetőbb élelmiszerek is.
Az addig sem feltétlenül békés társadalmakban elharapódzott a bűnözés, és szerte a kontinensen szinte felfoghatatlan tettekre sarkallta az éhezés a népet.
A pontos veszteségeket nehéz megbecsülni, nem csupán a korabeli összeírások pontatlan és rendszertelen volta miatt, de amiatt is, hogy a legyengített lakosság a következő évtizedek során több járványnak (köztük a század közepén a „fekete halál” néven ismert pestisjárványnak) is áldozatul esett.
Az éhínség és a járványok együttvéve az 1300. év táján elért, körülbelül 78,7 milliós csúcsról 1350-re 70,7 millióra csökkentették Európa összlakosságát.
Ebből az éhínség egyes számítások szerint 30 millió egyéni halálesetet tehetett ki. A kontinens némely területéről akár a lakosság 25%-a is eltűnhetett.
Az éhező közösségekben a feljegyzések szerint volt, hogy az idősek önként vállalták az éhhalált, hogy a fiatalabbaknak nagyobb esélye legyen a túlélésre.
Máshol azonban az életkor szerinti választásnak a fordítottja történt: az emberek megölték, és akár meg is ették gyermekeiket. Egy Észtországban keletkezett krónika 1315-ben írt bejegyzése szerint „az anyákat a gyermekeikkel etették”.
A kontinens másik végén, Írországban egy krónikás arról írt, „az embereket oly mértékben lerontotta az éhség, hogy a holtak testeit kivették a temetőkből, és kiásták a húst a koponyákból és megették, a nők pedig megették gyermekeiket az éhségtől”.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Újrafőzték George Washington háborús sörreceptjét 19:01
- Ókori luxusvilla maradványait tárták fel egy római középiskola alatt 17:06
- Középkori kőfaragványokat restaurálnak Anglia egyik legnagyobb katedrálisában 15:53
- Jégkorszaki vadászok dolgozhatták fel a bajorországi gyapjas mamutot 12:09
- Nagyszabású kiállítás idézi fel Napóleon húgának műgyűjtői szenvedélyét 11:37
- Halotti üzenet lehet a jeruzsálemi Siloám-felirat 10:15
- Modern technológiával kutatják az Amazonas 3000 éves településeit 08:11
- Monumentális zapoték épületegyüttest azonosítottak Mexikóban 06:29





















