A középkori mesterlövész, Tell Vilmos legendája
2022. november 18. 18:05 Múlt-kor
A legenda szerint 1307. november 18-án a délelőtti órákban Altdorf városának főterén néhány másodpercre megfagyott a levegő. Az összeverődött polgárok lélegzet-visszafojtva figyelték, ahogy Tell Vilmos számszeríjából kilőtt nyílvesszőjével száz lépés távolságból kettéhasítja a saját fia fejére helyezett almát.

Tell Vilmost ábrázoló mozaik a zürichi Landesmuseum homlokzatán (Wikipedia / Roland zh / CC BY-SA 3.0)
Korábban
A vérfagyasztó akció Tell büntetése volt azért, amiért nem tett eleget az önkényeskedő Habsburg-helytartó parancsának, miszerint az altdorfi főtéren egy botra feltűzött kalapja előtt ugyanúgy kell tisztelegni, mintha ő maga állna ott.
Bár az íjász mutatványa után a kényúr, Hermann (más források szerint Albrecht) Gessler is elismerően bólintott, egyvalami még furdalta az oldalát.
– Az életed most már biztonságban van. Már csak arra lennék kíváncsi, miért készítettél elő egy másik nyílvesszőt is? – tette fel a kérdést.
– Ha az első nyíl megölte volna a fiamat, a másodikat te kaptad volna, és biztosíthatlak, ezt már nem hibáztam volna el – hangzott a filmes forgatókönyvekbe kívánkozó válasz.
A feldúlt Gessler elrendelte Tell azonnali letartóztatását. Miközben azonban az íjászt a Luzerni-tavon börtöne felé szállították, óriási vihar tört ki, és a csónakban utazók Tellt kérték meg, hogy vezesse ki őket a veszélyes zónából.
A láncaitól megfosztott mesterlövész szökésre használta fel az alkalmat, majd kastélya közelében bevárta Gesslert, és azzal a bizonyos második nyíllal kioltotta az életét.
Az esemény hatására Uriban és a másik két svájci őskantonban, Schwyzban és Unterwaldenben felkelés robbant ki.
A tartományoknak végül az 1315-ös morgarteni csatában aratott győzelemmel sikerült megszilárdítaniuk Német-római Birodalmon belüli autonómiájukat.
Mivel Tell történetét az 1474-ben keletkezett Sarmeni Fehér Könyvben jegyezték fel először, valószínű, hogy a svájci nemzeti hős valójában nem is létezett, alakját azonban – főként Friedrich Schiller drámájának, valamint Gioacchino Rossini operájának köszönhetően – még manapság is széles körben ismerik.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Római Birodalom
- Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok
- Tömegesen hasznosították újra a római császárportrékat Hispaniában
- Szarmata kori településrészletet és római érmét találtak Őrbottyánban
- A szabadban hódoltak Mithrásznak Horvátországban
- Ipari hulladékból készültek a hispániai római mozaikok fekete kövei
- Ókori fahíd maradványaira bukkantak egy svájci folyóban
- Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
- A kelták koráig ástak le a Notre-Dame-nál
- Újabb monumentális szarkofág került elő az ókori Olympos területén
- Donald Trump nevét kapja egy jeruzsálemi régészeti központ 11:11
- Minden eddig hittnél korábban használhatott tüzet a Homo erectus 10:29
- Japán legrégebbi vasfűrészét azonosították Fukui prefektúrában 09:57
- Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok 09:09
- Ritka római aranygyűrű került a Somerset Múzeum gyűjteményébe 08:11
- Temetkezési dísznek készültek a Silla királyság aranykoronái 07:19
- A fények tánca ünnepli a barokk kertművészetet Schloss Hofban tegnap
- Churchill lekerül a brit bankjegyekről tegnap













