A kínai állami cenzúra miatt módosították egy londoni múzeum katalógusait

A költséghatékonyság miatt számos vezető brit kulturális intézmény – köztük a Tate galériahálózat és a British Museum – Kínában nyomtatja kiadványait, így a megrendelőknek meg kell felelniük a pekingi Sajtó- és Kiadásügyi Főhivatal (GAPP) szigorú szabályozásainak.

Az újonnan nyíló V&A East múzeum „Music is Black” című tárlatának katalógusából a kínai nyomdaipari kivitelező kifejezett kérésére törölni kellett egy 1930-as évekből származó, a Brit Birodalom kereskedelmi útvonalait ábrázoló térképet. A kifogásolt képet az angol intézmény végül egy Southamptonba érkező nyugat-indiai bevándorlókat ábrázoló fotóval helyettesítette.

Hasonló eset történt a múzeum 2021-es „Fabergé: Romance to Revolution” című tárlatának kiadványánál is, amelyből a cenzorok nyomására szintén egy térképet és egy történelmi Lenin-fotót távolítottak el. A V&A vezetése hivatalos közleményében úgy fogalmazott: az egyeztetések során csupán „kisebb, a történelmi narratívát nem befolyásoló” szerkesztési változtatásokat hajtottak végre.

Szakértők – köztük Sam Dunning, a U.K.-China Transparency igazgatója, és Jessica Ní Mhainín, az Index on Censorship szóvivője – ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az intézményi függetlenség gazdasági okokból történő legkisebb feladása is utat nyit az öncenzúrának. A történelmi térképek ráadásul alapvető kordokumentumok, amelyek megmutatják, miként értelmezte az adott társadalom a földrajzot és a hatalmi viszonyokat. Az egyre gyakoribbá váló transznacionális elnyomás globális jelenség: tavaly a párizsi Musée Guimet ellen indítottak pert jogvédő csoportok, azzal vádolva az állami intézményt, hogy a kínai lobbi nyomására eltüntették Tibet kulturális identitását a kiállítóterekből.

A térképészet mint ideológiai fegyver

A Kínai Népköztársaság számára a térképészet szigorúan ellenőrzött nemzetbiztonsági és ideológiai terület. A pekingi vezetés törvényben írja elő, hogy az állami engedéllyel rendelkező nyomdák milyen formában jeleníthetik meg a kínai államhatárokat, a vitatott státuszú területeket és a történelmi eseményeket.

Bár a londoni múzeum által eltávolított, 1930-as évekbeli térkép elsősorban egy brit gyarmati ábrázolás volt, az európai (különösen a brit) imperializmus emlékezete – az ópiumháborúktól az egyenlőtlen szerződésekig tartó, a kínai történetírásban a „megaláztatás évszázadaként” hivatkozott időszak – a modern kínai emlékezetpolitika egyik legérzékenyebb pontja, amelyet a cenzúrahatóságok rutinszerűen szűrnek.

A nyugati tudományos és kulturális intézmények Kínának való gazdasági kiszolgáltatottsága révén ez a szigorú belső cenzúra a határokon átnyúlva immár az európai múzeumok kurátori döntéseit is befolyásolja. A gyakorlat olyan precedenst teremt, amelyben az európai intézményrendszer alapját képező akadémiai szabadság és a történelmi forráshűség elvei pénzügyi megfontolások miatt csorbulnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig