Teljes hettita jóslótábla Samuhából
A közép-törökországi Samuha (ma Kayalıpınar) ásatásain egy teljesen épen maradt hettita jóslótábla került elő. A szöveg a madarak repülésének értelmezéséről szól, és Istár istennő kultuszához is köthető.
Egyedülálló ékírásos lelet
Samuha, a mai Kayalıpınar területén fekvő ókori hettita település különleges ékírásos táblát rejtett. A lelet szövege teljes és sértetlen, ami a korszakból ritkaságnak számít. A tábla mindkét oldalát és széleit írás borítja. A szöveg a madarak repülésének megfigyelésén alapuló jóslásról szól, amely a hettita jövendölési gyakorlat egyik sajátos formája volt.
A lelet közepén kerek lyuk található, ami megkülönbözteti a többi, helyszínen feltárt jóslótáblától. A lyukban kötél anyagának nyomait fedezték fel, a kopásnyomok pedig arra utalnak, hogy a táblát felakasztották. Elképzelhető, hogy valaki a nyakában viselte, vagy szentély falára erősítették.
Samuha történelmi szerepe
A települést évezredeken át lakták. Az i. e. 20–18. században asszír kereskedelmi kolóniaként (karum) működött, de egy tűzvész elpusztította. A hettiták az i. e. 14. században újjáépítették, amikor a térség meghatározó hatalmává váltak. Az új város stratégiai kiindulópontként szolgált katonai hódításaikhoz és Isztár istennő kultuszának központjává vált.
Samuha a Közel- és Közép-Kelet egyik legjelentősebb vallási központja lett. A hettita mellett anatóliai, mezopotámiai és óasszíriai szövegek is említik. A feltárt ékírásos szövegek többsége Isztár kultuszához kapcsolódnak. Az ásatások során az asszír kereskedelmi kolónia, a hettita korszak, valamint a római és korai keresztény kor maradványai is előkerültek.
A hettiták
Ez is érdekelhet
A hettiták az i. e. 2. évezredben Anatólia (a mai Törökország középső és keleti része) egyik meghatározó népe voltak. Eredetük vitatott: indoeurópai nyelvet beszéltek, és valószínűleg kisebb törzsekből alakultak egységes állammá. Fővárosuk Hattusa (ma Boğazkale) erős fallal védett település volt, ahol a királyi adminisztráció és a vallási élet központja működött. A hettiták híresek voltak jogrendszerükről, diplomáciai ügyességükről és fejlett haditechnikájukról, különösen a harci szekereik miatt.
Birodalmuk fénykorát az i. e. 14–13. században érte el, amikor a Közel-Kelet egyik nagyhatalmává váltak. Uralmuk kiterjedt Szíriára és Mezopotámia egy részére is, és olyan birodalmakkal vívtak harcokat és kötöttek szövetségeket, mint Egyiptom és Asszíria. A híres kadesi csata után a hettiták és az egyiptomiak írták alá a világ első ismert békeszerződését. A birodalom az i. e. 12. század körül omlott össze, valószínűleg a tengeri népek támadásai és belső válságok miatt, de kulturális örökségük hatása még évszázadokig megmaradt Anatóliában és a Közel-Keleten.
