Ősi perzsa hatás Madagaszkáron? Rejtélyes sziklasírok Tenikyben

Különös, sziklába vájt építményeket rejtő lelőhely került napvilágra Madagaszkár délnyugati részén. A Tenikyben felfedezett, homokkőből faragott sírok és kőmedencék nem a helyi hagyományokat követik, hanem feltűnően hasonlítanak az iráni zoroasztriánus temetkezési helyekre. A leletek arra utalnak, hogy a középkorban perzsa hatás érte Madagaszkárt, amely a szigetet az indiai-óceáni kereskedelmi hálózat egyik fontos csomópontjává tehette.

Megdöbbentő felfedezés a madagaszkári felföldön

A Madagaszkár délnyugati részén található Ihorombe-fennsíkon, Teniky közelében, különös sziklába vájt építményeket fedeztek fel. A homokkőbe faragott fülkék, mesterséges teraszok és kőmedencék olyan gyűjteményt alkotnak, amely átírhatja a sziget történelmét.

A régészeti munkálatokat Guido Schreurs, a Berni Egyetem kutatója vezette. Az eredmények arra utalnak, hogy a terület sokkal összetettebb kulturális kapcsolatok részese volt, mint eddig feltételezték.

Radiokarbonos vizsgálatok alapján az építményeket a 10. század vége és a 12. század eleje közé datálják. Ez az időszak eddig kevéssé kutatott Madagaszkár történetében, de most új megvilágításba kerülhet.

Iráni hatás? A temetkezési formák eredete

Az "Azánia: Régészeti kutatások Afrikában" című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az építmények nem hasonlítanak a hagyományos madagaszkári építészetre. Sokkal inkább emlékeztetnek az iráni zoroasztriánus temetkezési helyekhez, különösen a "csend tornyaihoz", azaz azokhoz az emelvényekhez, ahol a holttesteket az elemeknek tették ki a tisztulás érdekében.

A zoroasztrianizmus az egyik legrégebbi vallás a világon. Középpontjában az Avesta szent szövegei és Zarathustra tanításai állnak. Eredete mintegy 3500 évre nyúlik vissza, és hosszú ideig meghatározta a perzsa birodalom vallási és temetkezési gyakorlatát.

A perzsa hatás lehetősége nem elszigetelt jelenség. A Tenikyben talált kínai és dél-ázsiai kerámiatöredékek megerősítik, hogy a térség része volt az indiai-óceáni kereskedelmi hálózatnak. Ez a hálózat összekötötte Kelet-Afrikát, Arábiát, Perzsiát, Indiát és Délkelet-Ázsiát.

Teniky elhelyezkedése is külön figyelmet érdemel: több mint 200 kilométerre fekszik a parttól. Ez arra utal, hogy a település lakói nem csupán part menti kapcsolatokkal rendelkeztek, hanem távolsági kereskedelmi útvonalak résztvevői lehettek.

Újragondolt történelmi narratíva

A tanulmány szerzői szerint a felfedezés kétségbe vonja azt az eddig elfogadott nézetet, amely szerint Madagaszkár korai népességét kizárólag Afrikából és Délkelet-Ázsiából érkező migránsok alkották.

A Tenikyben feltárt leletek arra utalnak, hogy a sziget történelme sokkal inkább interkontinentális jellegű lehetett. Ez új megközelítést kíván a régió múltjának értelmezéséhez – és azt sugallja, hogy Madagaszkár nem csupán egy sziget volt a kereskedelmi útvonalon, hanem maga is kulturális és vallási kereszteződés.