10 tény a pestisről
2013. április 4. 11:09
Korábban
1. Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután a globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. Ekkor Konstantinápoly félmilliós lakosságából körülbelül százezren maradtak életben.
2. A „fekete halál” kifejezés onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kap. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott.
3. Az 1894-ig gyógyíthatatlannak hitt kórokozó DNS-e akár évszázadokig is megőrződhet az áldozatok fogbelében.
4. A fertőzés a 14. században Marseille-től Párizsig napi négy kilométeres sebességgel terjedt.

5. A karantén szó eredetileg negyven napot jelentett, ugyanis ennyi ideig tartották bezárva a pestisgyanús pácienseket.
6. A párizsi egyetem orvosai három bolygó 1345-ös furcsa együttállását hibáztatták a fekete halálért. További okokként nevezték meg a földrengéseket és a zsidókat.
7. A pestisre az egyház a középkorban érvágást, böjtölést és bűnbánatot javasolt.
8. A genovaiak Krím-félszigeten található kaffai erődjének ostrománál a tatárok biológiai fegyverként vetették be a pestist. A megfertőződött katonáik tetemét katapultok segítségével juttatták be a várba.
9. Habár a pestis baktériuma kifejezetten a meleg helyeket kedveli, 1348 és 1350 között Norvégia lakosságának 60 százalékát elpusztította.
10. A pestisdoktorok különböző olajokba áztatott ingekből, bokáig érő ruhákból álló öltözéket viseltek, amelyet egy madárcsőrre emlékeztető maszkkal egészítettek ki. A fura fejfedő csőrébe gyakran fertőtlenítő hatásúnak mondott gyógynövényeket helyeztek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei 12:20
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban 11:33
- Ősi termelési táj nyomaira bukkantak Spanyolországban 10:42
- Sequana nyomában: újra kutatják a Szajna forrásának ősi szentélyét 09:47
- Állattartási szokások magyarázzák a Kolumbusz utáni amerikai járványokat 09:08
- Nemzetközi felháborodást váltott ki a nankingi mészárlás átnevezése 08:08
- Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik 06:41
- Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait tegnap













