Móra Ferenc, mint régész
2012. augusztus 24. 17:12
Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.
Az 1879-ben született, szegényparaszti családból származó Móra Ferencről a legtöbben csak irodalmi munkásságát ismerik, holott nem elhanyagolható a régészeti tevékenysége sem. A budapesti egyetem földrajz-természetrajz szakán tanuló Móra egy évig tanárként működött, majd újságírónak állt, s a Szegedi Napló munkatársa lett. 1904-től a Somogyi Könyvtárban, majd a szegedi Közművelődési Palotában dolgozott, s beletanult a régész mesterségbe. Bár régészként eleinte nem tudtak neki fizetést biztosítani, ásatásai egyre csak szaporodtak.
1907-től Csókán hét szezonon keresztül ásott, amely során közel hétezer négyzetméternyi területet tárt fel, majd a Palota igazgatója, Tömörkény István halálát követően kezébe vette a szegedi intézmény vezetését. Az 1920-as években mind több ásatás fűződött a nevéhez, amelyek főként az Alföld déli részére terjedtek ki.
1908-ban a kolozsvári egyetemen megszerzett ismeretei – amelyeket főként Pósta Bélától sajátított el – és a korszerű módszerek tanulmányozása arra sarkallta a muzeológus, újságíró régészt, hogy még szabadidejét is a régészetnek szentelje. Egyik Póstának írott leveléből megtudhatjuk, hogy egy napból 9 órát az intézményben vagy ásatáson, 7 órát éjjel valamely folyóirat szerkesztőségében töltött, s mindössze öt órákat aludt.
A 104 lelőhelyet feltáró Móra szenvedélyére gyakran saját pénztárcájából is áldozott, mivel tudvalevő, hogy a vidéki kulturális intézményeken a pénzhiány általános hátráltató tényezőként volt jelen.
Egyik legfontosabb régészeti munkája a kunágotai honfoglalás kori lovas sírok feltárása volt. Az előbbi, majd a deszki-, a makkoserdei, a fehértói, valamint a kiszombori temetők ásatásai során szerzett tapasztalatait egy néprajzi tanulmányban foglalta össze. Ebben annak a véleményének ad hangot, hogy a sírokhoz tartozniuk kellett egyfajta társadalmi rangot jelző oszlopoknak vagy egyéb jelöléseknek, amelyből a sírrablók kikövetkeztethették a leendő zsákmány méretét. A megállapításra a sírrablók precizitásából következtetett. Munkáiban végképp cáfolni tudta azt a korábbi toposzt, amely szerint a honfoglalás kori magyarokat lóháton ülve temették el.
Mórát rendkívül sok bírálat érte régészeti munkásságát illetően, kortársai közül néhányan csak hibásan dolgozó, szerencsés amatőrnek vélték. Bár való igaz, hogy szakmai feljegyzései és dokumentációi hagytak maguk után némi kívánnivalót, ám a modern régészeti szakmaiság előtti időkben ez a legtöbb ásatóra elmondható volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.