Kik disszidáltak az olimpiák után?

A legfájóbb: 1956, Melbourne

Nekünk, magyaroknak elsősorban a melbourne-i olimpia juthat eszünkbe az olimpiai disszidálások kapcsán. A déli féltekén rendezett első ötkarikás játékokra alig egy hónappal az 1956-os magyar forradalom vérbefojtása után került sor. A harcok az uszodában folytatódtak, ahol a magyar és a szovjet pólóválogatott egy örökre emlékezetes csatát vívott egymással, amely melbourne-i vérfürdő néven vált ismertté, s amely a magyarok 4-0-s sikerét hozta.

Amikor a játékok véget értek, a 83 sportolóból áll küldöttség élete legnehezebb kérdése előtt állt: hazamenni vagy egy teljesen új életet kezdeni. A magyar csapatnak több mint a fele az utóbbi mellett döntött és az Egyesült Államokban telepedett le. Így tett a vízilabda-válogatott fele, köztük a szovjetekkel vívott elődöntő „tragikus” hőse, a magyar forradalom szimbolikus alakja, Zádor Ervin is.

1. Az első: 1948, London
2. A legfájóbb: 1956, Melbourne
3. Akik a legjobban féltek: 1964, Tokió
4. A legtöbb: 1972, München
5. A legátpolitizáltabb: 1980, Moszkva

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?