Félmeztelenül harcoltak a női gladiátorok?
2012. április 19. 08:59
A hamburgi múzeumban őrzött kétezer éves bronzszobor egy női gladiátort, méghozzá egy győztest ábrázol – állítja az egyik kutató. Ha a feltételezés igaznak bizonyul, akkor ez lehet a második ismert alkotás, amely női gladiátort örökített meg.
Korábban
A szobor egy félmeztelen nőt ábrázol, akin mindössze egy lágyékkötő és a bal térdén egy pólya van, magasba emelt kezén pedig – vélekedik Alfonso Manas, a Granadai Egyetem kutatója – egy sica, azaz a gladiátorok által használt hajlított kard lehet. Ez volt az a mozdulat, amit a párbaj során győztes gladiátorok a verseny végén tettek.
A női gladiátor a földre, valószínűleg a legyőzött ellenfelére néz. A precíz, életszerű ábrázolás azt sugallja, hogy a szobrot egy valós személyről mintázhatták – nyilatkozta Manas. Azt nem tudni, hogy a jelenleg a hamburgi Museum für Kunst und Gewerbeinben őrzött alkotás pontosan honnan származik.
A szobrok ritkaságára kézenfekvő magyarázat lehet, hogy női gladiátorok csak elenyésző számban voltak jelen az ókori Rómában. Septimius Severus császár i.sz. 200-ben tiltotta el a szebbik nem tagjait a véres párbajoktól, de a történetírók körülbelül egy tucatnyi utalást hagytak az utókorra. A másik ismert ábrázolás Halikarnosszoszból származik (a dombormű ma a British Museumban tekinthető meg), a képen két nő küzd egymással.
Manas szerint egyértelműen gladiátorral van dolgunk, mivel a női atlétákat például sohasem ábrázolták félmeztelenül, de árulkodó jel még a szobor bal térdén látható kötés, a testtartás – írja a kutató az International Journal of the History of Sport legújabb számában. Anna McCullough, az Ohio Állami Egyetem professzora azonban arra figyelmeztet, hogy van egy lényeges kérdés, ami kétségessé teheti az identifikációt: a szobron ugyanis nincs sisak, lábvért vagy más páncél.

„A készítőnek egyetlen oka volt arra, hogy félmeztelenül ábrázolja a harcost: megmutatni, hogy ez nem férfi, hanem egy női gladiátor” – magyarázta McCullough. Azt Manas is elismeri, hogy a nőkön biztosan volt még valami (pajzs vagy sisak), amikor beléptek az arénába, ezért valószínűleg ebben az esetben arról lehet szó, hogy a nő eldobta ezeket a győzelem pillanatában, a szobrász pedig ebben a helyzetben örökítette meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait 19:09
- Diktátorok szakácsainak visszaemlékezéseit dolgozza fel egy új dokumentumfilm 18:18
- 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban 17:14
- Lézeres szkenneléssel mérnek fel egy brazíliai múzeumot 16:34
- Műemléki védettséget kapott Nagy Sándor első győztes csatájának helyszíne 15:41
- Újra látogatható a marzabottói etruszk nemzeti múzeum 14:42
- Élőben közvetítik a TikTokon a Sagrada Familia tornyának felavatását 14:08
- Középkori pergamenek genetikai titkait tárták fel kutatók 13:43













