Állat- és Növénykert Budapesten

Az Állatkert régi főkapuja, 1896 előtt, Klösz György felvétele

Főúri kiváltságból népszórakoztatás

Európa első újkori állatkertjét I. Ferenc Német-Római császár, Mária Terézia férje alapította 1752-ben. Az állatoknak az uralkodócsalád schönbrunni, nyári rezidenciájának hatalmas kertje adott otthont. A különleges szórakozás sokáig csupán az előkelő család tagjai számára volt fenntartva, s 1778-tól is kizárólag a "megfelelően öltözött emberek" osztozhattak az élményben. A laikus nagyközönség csupán a Monarchia felbomlása után tapasztalhatta meg az állatsereglet látványát. Egészen addig a kert - a királyi família privát vagyonaként - saját kezelés alatt állt, s csak ezt követően került állami irányítás alá

A kontinensen másodikként Berlin lakói örülhettek az egybegyűjtött fajoknak. 1841-ben IV. Frigyes Vilmos porosz király számos egzotikus állatból, valamint egy értékes fácángyűjteményből álló kollekcióját adományozta a főváros polgárainak. Három évvel később megnyitotta kapuit Európa első, valóban a nagyközönség érdeklődését kielégítő állatkertje.

Hazánk első és sokáig egyetlen ilyen létesítménye nem volt előzmény nélküli. A Magyar Királyság területén a középkor óta vadasparkok álltak a vadászni vágyók rendelkezésére, amelyek egyúttal a környékbelieknek az élővilágra vonatkozó kíváncsiságát is kielégítették.

Székesfővárosunk intézményesített "vadasparkjára" azonban egészen 1866-ig várni kellett - olvasható az állatkert honlapján. Habár létrehozásának ötlete már a reformkor kezdetén felmerült, a társadalmi érdekegyesítés, a magyar nyelv kérdése - valamint az osztrák hatóságok állandó közbenjárása- néhány évtizeden át háttérbe szorította az állatkert ügyét. A kiegyezés közeledtével ez a társadalmi igény is egyre nagyobb teret kapott, mígnem Xantus János, Szabó József és Kubinyi Ágoston természettudósok megalapították a kert üzemeltetésére hivatott részvénytársaságot.

1. Főúri kiváltságból népszórakoztatás
2. Erzsébet királyné hozatta az első zsiráfot
3. A második világháborúban éhezők fosztogatták

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"