Gazdag régészeti leletek Keszthelyen

Az ásatás a középkori, később várrá alakított kolostor és templom térségében zajlik - közölte Vándor László régész, a feltárás vezetője. Tájékoztatása szerint a kutatott terület már hétezer éve is lakott volt. Két évvel ezelőtt itt már végeztek próbaásatást, akkor találták meg Keszthely belvárosának legrégibb régészeti emlékét, egy késő neolitikus település nyomait - a leglényegesebb részek azonban most kerültek elő.

A korábbi adatok szerint ezen a területen római kori településekkel is számolni kellett. A gótikus templom homlokzati része alatt és a környékén rá is bukkantak a nagy kiterjedésű, terazzó padlós, csatornázott római kőépületre. A kőépület falainak egy része a 16. században pusztult el, amikor a templomot és a kolostort várrá alakították, és széles várárokkal körbeásták.

A Szent Lőrincz templom mellett megtalált kőépület Keszthely legjelentősebb római kori maradványa. Keszthely neve a latin castellum - kastély - szóból származik, így az is elképzelhető, hogy ez lehetett az az épület, amelyről a várost elnevezték. Ez egyelőre azonban csak hipotézis, a jelenlegi értelmezés szerint ugyanis Keszthely neve a szláv kostel szó közvetítésével alakult ki a castellumból - magyarázta Vándor László.

Beszámolt arról is, hogy a vár kapujával szemben, a külső sáncban megtalálták egy 17. századból származó kaputorony maradványait is, amelynek létezéséről eddig még senki sem tudott. A védmű a külső sáncban védte a várkaput, az objektumhoz a külső sánc tetején csatlakozik egy várfalszakasz is, amelyet ugyancsak a 17. században építettek. A kaputorony kutatását 95 százalékban sikerült elvégezni.

A kutatási területről sok szép leletanyag gyűlt össze, számos pénzérmét is találtak az Árpád-kortól kezdve egészen a 16. századig - fűzte hozzá Vándor László. A római kori épületből gladiátorábrázolású díszkerámia, terra sigillata töredékek kerültek elő. A középkorból az edényeken és vastárgyakon kívül szép, reneszánsz motívumos kályhacsempe töredékekre bukkantak. Az egyik legérdekesebb lelet a Tudor-ház címerével ellátott angliai posztóplomba: a végvári katonák a zsoldjuk egy részét ugyanis posztóban kapták, amire a vámolás miatt kerülhetett a plomba.

A régészeti kutatás júniusban fejeződik be, de már az eddig elért eredmények is jelentős mértékben hozzájárulnak Keszthely történetének pontosításához. A leletek múzeumba kerülnek, majd restaurálás után az összegyűjtött anyagból ősszel kiállítás nyílik, az építészeti emlékek nagy része pedig a térrekonstrukció során válik bemutathatóvá. A térburkolaton a római korból származó épület alaprajza körvonalazódik majd ki, és látható lesz a járószint fölé emelkedő, felfalazott középkori végvár kaputornya is.

A városháza korábbi közlése szerint a keszthelyi belváros európai uniós támogatással újul meg. Az 1 milliárd 158 millió forintos teljes költségvetésű munkálatokhoz a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács csaknem 530 millió forint támogatást nyújt, a fennmaradó részt fejlesztési hitelből finanszírozzák.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez