Újratemetik a heliocentrikus világkép megteremtőjét

Kopernikusz 1473. február 19-én született egy német-szláv eredetű családban. Anyanyelve német volt, de latinul írt, a teuton lovagokkal szemben a lengyel király mellett, a király ellenében a német káptalan mellett foglalt állást. A krakkói egyetemen, majd egy évtizedig Itáliában tanult matematikát, orvostant, filozófiát, teológiát, kánonjogi doktorátust is szerzett, végül érdeklődése a csillagászat felé fordult. 1497-ben Frauenburgban kanonokká választották, ami anyagi biztonságot adott számára, pappá azonban soha nem szentelték, s nem is nősült meg soha.

A korban a Ptolemaiosz által a második században lefektetett geocentrikus világkép, amely szerint minden égitest a Föld körül kering, már dogmaként rögzült. A rendszer és a valóság összhangba hozása azonban elképesztően bonyolult matematikai számításokat igényelt, s még így sem lehetett a bolygók mozgását hosszú távon megbízhatóan megjósolni.

Kopernikuszban 1507 táján vetődött fel, hogy minden egyszerűbb és pontosabb lenne, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap, azaz a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering. Ez nem volt új elgondolás, az i.e. 3. században Arisztarkhosz, és nem sokkal Kopernikusz előtt Nicolaus Cusanus is felvetette. Kopernikusz azonban részletes matematikai számításokat is végzett, amelyekhez - mivel ő nem rendelkezett megfelelő műszerekkel - a régiek adataira támaszkodott. Rendszere nemcsak egyszerűbb és elegánsabb volt, mert minden nehézséget az euklidészi geometria segítségével oldott meg, de megmagyarázta az addigi rejtélyes jelenségeket is. Egyetlen hibája az volt, hogy ragaszkodott a bolygók tökéletes körpályájához, ezt később Kepler korrigálta az ellipszis alakú pályák bevezetésével.

Kopernikusz 1514-re összefoglalta elméletét, de nem adta ki: attól tartott ugyanis, hogy eretneknek minősíthetik nézeteit. Inkább görög episztolákat fordított latinra, politikai és gazdasági kérdéseket elemzett, pénzreformon dolgozott - soha nagy tudós kevesebbet nem publikált, mint ő. Hírneve mégis gyorsan nőtt, s a pápa 1536-ban jóváhagyta a tanai alapján elhangzott római előadásokat.

Kopernikusz végül átadta főműve, a De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásáról) kéziratát Georg Joachim Rheticus wittenbergi professzornak, aki 1540-ben rövid tanulmányban ismertette azt. A szöveg kiadása azonban a lutheránus teológus Andreas Osianderre maradt, aki - mivel Luther elítélte Kopernikusz elméletét - a szerző tudta nélkül egy aláírás nélküli előszót fűzött a kötethez, ebben a mozdulatlan napot csak a számításokat könnyítő feltevésnek nevezte, hozzátéve: "e hipotézisek nem tekintendők igaznak, még csak valószínűnek sem". Kopernikusz csak halála napján, 1543. május 24-én láthatta nyomtatásban művét.

Az előszó sokat rontott az egyébként is drága könyv hitelességén, így még a megjelent ezer példány sem fogyott el. 1616-ban indexre került és 1835-ig ott is maradt - talán ez minden idők egyik legkevésbé olvasott könyve. Koestler szerint Kopernikusz volt a legszíntelenebb az emberiség sorsát alakító figurák közt,mégis vele kezdődött a tudományos forradalom.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős