A vörösterror 133 napja

Tényleg Kopernikusz sírját találták meg Fromborkban

2008. november 20. 18:42 MTI

Két hajszálból és egy fogból vett DNS-minta a vizsgálatot végző lengyel és svéd tudósok szerint megerősítette, hogy a 2005-ben Lengyelország északi részén, Frombork székesegyházában végzett ásatásokon talált koponya és néhány csont Nikolausz Kopernikusz, a nagy csillagász földi maradványa.


A maradványok alapján 2005-ben elkészített képmás

A maga idejében forradalminak és veszélyesnek számító 16. századi heliocentrikus (Nap-központú) világkép megalkotója 1473-ban Torunban született. Korszakalkotó munkája, amely kimutatta, hogy a ptolemaioszi modellel ellentétben nem a Föld a Naprendszer központja, hanem a Föld kering a Nap körül, az egyház ellenállása miatt csak halálakor, 1543-ban jelent meg. Bár tudták, hogy Fromborkban halt meg, sírhelye nem volt ismert. 2005-ben azonban a város székesegyházában végzett feltáráson Jerzy Gassowsky antropológus professzor rábukkant a koponyára és néhány csontmaradványra, amelyeket "nagy valószínűséggel" a csillagásznak tulajdonított.

A professzor csütörtökön sajtóértekezleten jelentette be, hogy az időközben elvégzett DNS-vizsgálat igazolta a feltevést. Ehhez egy Kopernikusz által használt könyvben talált két hajszál genetikai anyagát hasonlították össze a csontmaradványokból nyert DNS-sel. A csillagász által életében lapozgatott 1518-as kiadású Calendarium Romanum Magnum a 17. századi lengyel-svéd háborúk idején került svéd tulajdonba, és jelenleg az uppsalai egyetem könyvtárában található. A könyvben 12 hajszálat találtak, kettőből vettek DNS-mintát az összehasonlításhoz. A vizsgálat kiderítette, hogy genomjuk azonos a csontokból vett mintáéval - közölte Marie Allen, az uppsalai egyetem munkatársa.

A felfedezés nagy sikernek számít, mivel a lengyel, a francia és a német kutatók már két évszázada keresik a mai csillagászati világkép megalapozójának sírhelyét. Gassowski professzor elmondta, hogy amikor a fromborki püspök felkérte a kutatás folytatására, maga is kétkedett a siker lehetőségében, hiszen a katedrálisban több száz embert temettek el. Kopernikusz élete végén a székesegyház egyik kanonokja volt, Szent András oltárának őreként szolgált. Gassowski feltételezte, hogy a szent oltárának közelében temették el, ez lehetővé tette a feltárásra kijelölt terület szűkítését.

Tizenhárom ember maradványaira bukkantak, köztük volt egy hetvenéves férfi koponyája és több csontja - márpedig Kopernikusz 70 éves volt, amikor meghalt. A koponyát a varsói rendőrségen restaurálták, hogy virtuális rekonstrukcióval megalkossák a hozzá tartozó arcot. Az eredményt összehasonlították a tudósról fennmaradt képekkel, és sok hasonlóságot találtak - ezeket erősíti meg a DNS-vizsgálat.

Kopernikusz ezután már békében nyugodhat majd - hiszen mára kezdetben erősen vitatott szellemi örökségét is elismerte az utókor. De revolutionibus orbium caelestium című munkája csak halála előtt néhány nappal jelent meg, így ő maga nem is olvashatta el nyomtatásban, 1616-ban pedig V. Pál pápa még olyan írásként ítélte el, amely ellentétes a Szentírással. Ma már az egyház sem vitatja elméletének jelentőségét. Jacek Jezierski, Frombork püspöke csütörtökön bejelentette: "A katedrálisban felépítjük Kopernikusz síremlékét, hogy emlékeztessünk erre a kiváló történelmi személyiségre."

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!