Hatalmas kőlapokból épített sírt tártak fel Norvégiában
Ritka, 4000 évKivételes épségben fennmaradt, megközelítőleg 4000 éves újkőkori kősírt tártak fel régészek a dél-norvégiai Halden városa melletti Svinesund-fennsíkon. Az oslói Kulturhistorisk museum szerint a nagy méretű kőlapokból épített temetkezési hely ritkaságnak számít a régióban, és fontos információkkal szolgálhat a skandináv térség korai földműves társadalmairól.es újkőkori kősírra bukkantak régészek Norvégiában. A lelet új adatokat szolgáltat a korai földművesek temetkezési szokásairól.
- Egy mintegy 4000 éves, kőlapokból épített sírt fedeztek fel norvég régészek a svéd határ közelében fekvő Halden térségében.
- A gondosan kiképzett kőpadlózatú építményben borostyángyöngyöt és nyílhegyeket találtak, vizuálisan azonosítható emberi maradványok azonban nem maradtak fenn.
- A kutatók kísérleti talajmintákból kinyerhető DNS-vizsgálatokkal próbálják azonosítani a sírba eltemetett személyt.
A Kongefaret 8 lelőhelyen végzett feltárás eredetileg egy régebbi településnyom vizsgálatának indult egy tervezett ipari park területén. Carine S. Rosenvinge és Kjersti Væge ásatásvezetők a felszínből kiálló kövek alapján figyeltek fel a szabályos elrendezésre.
A talaj eltávolítása után egy 70 centiméter mély, több száz kilogrammos kőlapokból összeállított építmény rajzolódott ki. A kősír alján a szakemberek egy gondosan illesztett, mozaikszerű kőpadlózatot azonosítottak. A múzeum munkatársai kiemelték, hogy Kelet-Norvégiában több mint 25 éve nem volt példa hasonló típusú síremlék modern, tudományos módszerekkel történő feltárására.
Az ásatás során a kutatók zsinórdíszes kerámiatöredékeket, retusált kő nyílhegyeket, valamint egy kisméretű borostyángyöngyöt emeltek ki a földből. A 4000 éves savas talajviszonyok miatt a csontváz teljesen megsemmisült, így vizuálisan nem azonosítottak emberi maradványokat a sírban.
Az építmény egyik végében ugyanakkor égett csonttöredékeket és faszenet tartalmazó réteget találtak, amelynek pontos kormeghatározása jelenleg is zajlik. Annak érdekében, hogy a halott biológiai profilját felállíthassák, az archeológusok talajmintákat vettek a sírkamra belsejéből. A kísérleti DNS-elemzéstől azt várják, hogy genetikai nyomokat szolgáltat az egykor eltemetett személyről.
A feltárt kősír a Kr. e. 2350 és 1700 közötti időszakra, a késő neolitikum korára datálható. Ez az éra egybeesik a földművelés norvégiai elterjedésével. Kelet-Norvégiában eddig kevesebb mint 20 hasonló temetkezést regisztráltak, míg a közeli svéd területeken több mint 1000 ilyen emléket ismernek, ami szoros kulturális kapcsolatokra utal a térségben.
Ez is érdekelhet
A korabeli ritka, csontmaradványokat is őrző sírok gyakran fiatal férfiakat rejtenek, akiket sok esetben kovakő tőrökkel hantoltak el. Mivel a haldeni helyszínen nem találtak ilyen jellegű fegyvereket, a kutatók feltételezik, hogy az építmény nem a kifejezetten harcosokhoz köthető rítusokhoz tartozott.
Az újkőkori emlék sorsáról jelenleg is egyeztetések folynak az illetékes hatóságok között. A Kulturhistorisk museum és Østfold megye önkormányzata közösen dönt arról, hogy a dokumentáció befejezése után a kősírt elszállítják, a helyszínen konzerválják, vagy egy későbbi bemutatás céljából megőrzik. A leletmentés lezárultával a kinyert adatok és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei a remények szerint pontosabb képet adnak a régió késő kőkorszaki népességmozgásairól és temetkezési szokásairól.
