2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Ősi fogsorral írják újra az evolúciót

2010. január 11. 08:52 MTI

Egy harmincezer éve élt gyerek fogazata új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót - vélik a Bristoli Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában számoltak be.


A barlangban talált ékszerek

A gyerek igen jó állapotban fennmaradt csontvázát az 1990-es évek végén Portugáliában, a Lisszabontól 140 kilométerre fekvő Lapedo-völgy egyik mészkőbarlangjában fedezték fel a Bristoli Egyetem kutatói Joao Zilhao professzorral az élen. A tudósok Neander-völgyi felmenőkkel rendelkező modern emberként kategorizálták a maradványokat, s a lelet felvetette a kérdést, hogy mennyire keveredhettek a Neander-völgyi ember és a modern ember csoportjai, amikor utóbbiak Afrikából Európába érkeztek.

A korai modern ember, kinek anatómiai felépítése hasonlatos volt a ma emberéhez, körülbelül ötvenezer évvel ezelőtt jelent meg. Sokáig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy azóta alig változott a humán biológia. Amikor pedig az olyan késő archaikus emberek biológiájáról van szó, mint amilyen a Neander-völgyi, általában a ma élő népességhez hasonlítják őket. A kutatók eközben teljesen figyelmen kívül hagyják a korai Homo sapienst, aki időben közel volt a Neander-völgyi emberhez.

Ebből kiindulva egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Joao Zilhao professzor is tagja volt, újból megvizsgálta a gyermek fogazatát (az összes tejfogát és csaknem az összes maradandó fogát), hogy kiderítse, mennyiben különbözik vagy hasonlít a Neander-völgyi ember, a késői pleisztocén korban (12 ezer évvel ezelőtt) élt ember és a modern ember fogazatához. A kutatók a mikrotomográfia (mikrorétegfelvétel) módszerét alkalmazták, a fogazat fejlődésének különféle stádiumait vizsgálva. Ugyancsak elemezték a fogzománc, a korona anyagát alkotó dentin, valamint a fogcsatornát kitöltő pulpa dentis (fogbél) arányait.

A vizsgálatok szerint a metszőfogak fejlődésükben viszonylag visszamaradtak az őrlőfogakhoz képest. Mi több, a metszőfogakban magasabb volt a dentin és a fogbél aránya, mint a modern ember esetében, viszont vékonyabb fogzománcréteg borította a koronát. A harmincezer éve élt gyermek fogazatának paraméterei megegyeztek a Neander-völgyi emberével, s különböztek mind a késő pleisztocén korban élt emberétől, mint a ma élő emberekétől.

Joao Zilhao professzor szerint az eredmények ugyanabba az irányba mutatnak, mint a korai modern ember más európai lelőhelyeken fellelt maradványainak vizsgálata során nyert adatok. "A 30-40 ezer évvel ezelőtt élt korai modern ember még nem volt teljesen 'modern'. Az emberi evolúció folytatódott" - magyarázta Joao Zilhao professzor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár