Összeomolhat a Szent Sír bazilika fölötti kolostor
2008. október 14. 14:59 Háárec
Ha a teljes felújítás nem kezdődik meg idejében, összeomolhat az épület, amelynek tulajdonjogát máig vitatja az etióp ortodox, illetve a kopt egyház.
Korábban
Az etióp ortodox szerzetesek által lakott és turisták által is látogatott Deir al-Sultan kolostort életveszélyes állapotúnak minősítették a szakemberek. Az épület összeomlása komoly károkat okozna az alatta elhelyezkedő Szentsír-bazilikában is. A templom a kereszténység egyik legszentebb helye: az ugyanis a Golgotára, azaz Jézus keresztre feszítésének, illetve későbbi eltemetésének helyszínére épült.
Izrael vállalná a felújítási költségeket, ám ennek feltétele a két egyház közötti tulajdonjogi vita rendezése. A kolostor két kápolnájára és az etióp ortodox szerzetesek 26 apró cellájára a kopt egyház is tulajdonosi igényt tart, amelyet az ortodoxok nem ismernek el. Így a munkálatok egyelőre nem kezdődhetnek meg.
Matthias érsek, a jeruzsálemi etióp egyház vezetője közel két hete írt levelet az ügyben az izraeli belügyminisztériumnak, és a jeruzsálemi ügyekért felelős megbízottnak: abban az épület állapotán való sajnálkozás mellett a jövendő megállapodás lehetőségéről értekezett. Ráadásul azt is kifejtette, hogy felháborítónak tartják, miszerint Izrael feltételeket szab egy hasonló felújításhoz. Ennek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy mi történik az épülettel. Az egyházi vezető a levélhez csatolta a műszaki jelentést: az az életveszélyes statika mellett az elektromos hálózat, és a csatornázás is katasztrofális állapotát hangsúlyozza.
Ez azonban nem az egyetlen vita: a Szent Sír-bazilika használatán ugyanis egy 1757-es felosztás szerint a görög ortodox, az örmény ortodox és a római katolikus egyház is folyamatosan vitázik, illetve abban szintén saját jogát érvényesítené az etióp, a kopt, és a szír ortodox egyház is. Az egyik legismertebb vita akkor robbant ki, amikor egy 19. századi létrát szerettek volna odébb tenni: ebben a mai napig nem sikerült megállapodni, így az még ma is eredeti helyén áll.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Titkos lehallgatóközpont nyílt múzeumként a londoni Trent Parkban 18:33
- Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét 17:32
- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban 16:14
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot 15:15
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra 14:27
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat 13:33
- Rendőrőrs nyílt Hitler braunaui szülőházában 13:00
- 1456: Európa legnagyobb győzelme egy névtelen hős árnyékában 12:00













