1500 éves templom és erőd árulkodik a vallások együttéléséről Irakban

A frankfurti Goethe Egyetem kutatócsoportja három éven át dolgozott az iraki Kurdisztánban található Gird-î Kazhaw régészeti lelőhelyen. A feltárások eredményei alapján a szakértők megállapították: a Kr. u. 5. század környékén keresztény és zoroasztriánus közösségek élhettek a területen – egymás mellett.

A kutatás 

Bár a régészek nem találtak nagy értékű tárgyakat, a lelőhely mégis rendkívül fontos, mivel részletes képet nyújt a Kr. u. 5. századi mindennapi életről, az építészet fejlődéséről és a vallások közötti kapcsolatrendszerről egy olyan térségben, amelyet a kutatás sokáig mellőzött. A projektet Dr. Alexander Tamm (Erlangen-Nürnberg) és Dirk Wicke professzor (Goethe Egyetem) vezette. A mostani vizsgálat egy korai keresztény épületkomplexumra, valamint egy iszlám kori temetőre fókuszált.

Titokzatos oszlopcsarnokból korai keresztény templom

A legutóbbi ásatási szezon egyik kiemelt célja az volt, hogy tisztázzák egy furcsa, öt kőoszloppal rendelkező épület funkcióját, amelyet még 2015-ben tártak fel. A kutatók sokáig mindössze annyi biztosat tudtak az épületről, hogy Kr. u. 500 körül keletkezhetett. A friss feltárások során kiderült, hogy az építmény – az alaprajza alapján – egy korai keresztény templom lehetett. Az északnyugat–délkeleti tájolás is megfelel az Észak-Szíriában és Felső-Mezopotámiában ismert korai templomtípusoknak. Egy másik helyiségben finom téglapadlót és félköríves fülkét (apszist) találtak, ami további bizonyíték a liturgikus funkcióra.

Keresztény templom a zoroasztriánus erőd mellett

Különösen figyelemre méltó, hogy a templom közvetlen közelében egy szaszánida kori erőd állt. A szaszanidák többsége zoroasztriánus volt, így a két objektum térbeli közelsége közvetlen régészeti bizonyítékként szolgál arra, hogy a két vallási közösség valóban egymás mellett élt.

Később, a 7. század utáni időszakban a szaszánida erődítmény felett iszlám temető jött létre, ami tovább árnyalja a régió vallási összetettségéről alkotott képet.

Új módszerek a kutatásban 

A következő években a kutatócsoport az ásatásokat archeobotanikai, zooarcheológiai és antropológiai elemzésekkel fogja teljessé tenni, hogy választ találjanak az alábbi kérdésekre:

• mit ettek az emberek,
• hogyan néztek ki a korabeli épületek,
• miként változtak a vallási szokások,
• hogyan alkalmazkodtak egymáshoz a különböző közösségek.

A lelőhely ritka bepillantást engednek abba, hogy hogyan éltek együtt a keresztények, zoroasztriánusok és később az iszlámok egy vidéki környezetben – messze a nagy birodalmi központoktól. A friss felfedezések árnyaltabb képet adnak az ókori Irak vallási sokszínűségéről: nemcsak konfliktusokról, hanem együttélésről, alkalmazkodásról és egymásra épülő hagyományokról.