10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
2019. február 26. 19:47 Múlt-kor
Az emberiség történelme folyamán a hatalom birtokosai a legkülönfélébb tárgyakra, élőlényekre és tevékenységekre vetettek ki adót. Ezeket a lakosság a legtöbbször elfogadta, azonban előfordultak olyan népszerűtlen intézkedések is, amelyek ellenállást váltottak ki. Az alábbiakban olvasható tíz olyan adónem, amelyek Nagy-Britannia történelme során kimondottan heves reakciót váltottak ki az érintettekből.
Korábban
Az első fejadó (14. század)
A különleges helyzetekben befizetendő rendkívüli adó, amely vagyoni helyzettől függetlenül minden közrendű személytől ugyanakkora összeget követelt, általános elégedetlenséget váltott ki 1377-es bevezetésekor, miközben a korona célja az volt, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb bevételi forráshoz jusson, mint a tulajdonra, földre és árura kivetett adókból. A helyzetet súlyosbította, hogy egyedüli kivételnek a szűz lányok minősültek – egy John Legge nevű hivatalnok nyilvános vizsgálatokat rendelt el, amivel általános felháborodást váltott ki.
1380-ban az adó a háromszorosára emelkedett, és Kelet-Angliában, ahol a hatóságok a legszigorúbban igyekeztek begyűjteni, az ellenállás korábban nem látott mértéket öltött – ennek végeredménye lett a híres Wat Tyler-féle parasztfelkelés 1381-ben, melynek során az elégedetlen tömegek Londonba masíroztak. A lázadók kifejezték hűségüket az uralkodó felé, azonban sérelmezték a túlzott adókat és a királyi adószedők viselkedését. Panaszaik süket fülekre találtak – a felkelést leverték, Wat Tylert pedig megölték.
A lázadás végül nem volt teljesen eredménytelen: Legge-et is kivégezték, az adóhátralékokat jóváírták, és az alsóház elnöke, Sir Richard Waldegrave (aki maga is adóbeszedő volt korábban Essexben) elítélte a „becstelen, kapzsi és erőszakos” hivatalnokokat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Emberi erővel szállították Stonehenge központi oltárkövét 10:32
- Kiállítás nyílt a kommunista diktatúra börtönvilágáról 10:22
- Kissinger tudatosan manipulálta saját történelmi emlékezetét 09:50
- Múzeumi Kéktúra mutatja be a kék szín történetét 09:29
- A második világháborúban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót azonosítottak a japán partoknál 08:52
- Emberi erő és mérnöki precizitás emelte helyére a hatszáz tonnás Sándor-oszlopot 08:11
- Vaskori akinakészeket rekonstruáltak az ELTE kutatói 07:21
- Perszeuszt és Andromédát ábrázoló római szobrot rekonstruáltak Deultumban 06:32


























