Visszakapta az elesett magyar katona családja a II. világháborús sírban talált aranygyűrűt

Kovács Vilmos ezredes, az intézmény parancsnoka az átadás előtt tartott budapesti sajtótájékoztatón elmondta: sülysápi helytörténeti kutatóktól kapták az információt, hogy a falu határában, a szántóföldön a második világháború alatt katonákat temettek el jelöletlen sírba.

A sír nyári feltárásakor három holttestet találtak, egyiküknél egy arany karikagyűrű volt, amelybe az "Esztike 1942" feliratot vésték. Mivel a katonáknál nem volt semmilyen irat, amelynek alapján azonosítani lehetett volna őket, a múzeum a Facebookon kért segítséget az Eszter nevű nő megtalálásához.

Kovács Vilmos elmondta: a felhívást 15 ezren osztották meg és 1,5 millió ember látta. Jelentkezett az elesett katona családja is, így derült ki, hogy a gyűrű Nagy Endre Istváné volt, aki a második világháború idején ejtőernyősként teljesített szolgálatot, és társaival a védőállásban, a szovjetekkel vívott tűzharcban halt meg 1944 novemberében.

Az ezredes kiemelte: a rengeteg megosztás is azt mutatja, hogy óriási a táradalom igénye "a múlt rendbetételére", arra, hogy a második világháború hősi halottjai megkapják a kegyeletet, méltó sírhelyre kerüljenek. A családdal egyeztetve katonai tiszteletadással újratemetik majd Nagy Endre Istvánt - tette hozzá.

A katona felkutatását irányító Maruzs Roland alezredes elmondta: 2020 nyarán fémdetektorral vizsgálták át a sülysápi repceföldet. A feltáráskor a szakemberek előtt egy állásrendszer képe bontakozott ki, amelyben megtalálták három magyar katona maradványát. Mellőlük a többi között ejtőernyős jelvény került elő, valamint a gyűrű.

A levéltárban átvizsgálták a térségben eltűnt, meghalt ejtőernyősök úgynevezett "veszteségkartonjait", azt, hogy szerepel-e valamelyiken a feleségnél "Eszter" név, de nem találtak ilyet. Ekkor fordultak az internetezőkhöz és a felhívás közzététele után "jó egy héttel" jelentkezett a család, azzal, hogy a gyűrű valószínűleg az ő hozzátartozójuké, az 1944. november 10-én hősi halált halt Nagy Endre István tizedesé, aki feleségével, Eszterrel 1942 áprilisában kötött házasságot.

Az alezredes hozzátette: Nagy Endre István kartonján az szerepelt, hogy az isaszegi temetőben temették el, de végül ezt egyetlen más irat sem támasztotta alá. A másik két, nem azonosítható katona maradványait Sülysápon helyezik örök nyugalomra.

A gyűrűt a főigazgató adta át Nagy Endre István lányának. A Békés megyében élő, 77 éves Nagy Imréné Nagy Jolán elmondta: unokaöccse látta meg a felhívást a gyűrűről. Hozzátette: szeretné apját a felesége, Eszter mellé temettetni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai