Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Botránykeltő stílusával a római irodalom aranykorának egyik jeles képviselőjévé vált Ovidius, és számos rajongót szerzett magának merész költeményeivel. Nem tartozott azonban közéjük az uralkodó, aki miatt sikere csúcsán hátra kellett hagynia az aranyéletet.
Korábban
Kitörés az ismeretlenségből
A ma többnyire csak Ovidius néven ismert Publius Ovidius Naso Kr. u. 17-ben bekövetkezett halála előtt verses formában alkotta meg saját sírfeliratát:
E kő alatt nyugszik a gyöngéd dalok költője Naso,
Kit megölt saját égi talentuma.
Ember, utadon megállj, s ha tudod mi a szerelem,
Mondj érte forró fohászt: legyen szép az álma.
Az utókor által főként Átváltozások (Metamorphoses) című, klasszikus görög és latin mítoszokat újrafeldolgozó epikus költeményéről ismert költő saját korában főként színes nyelvezetű, ám annál ellentmondásosabb szerelmes versei miatt volt híres.
Szerelmek (Amores), illetve A szerelem művészete (Ars amatoria) című művei őszintén beszélnek a rómaiak szexuális szokásairól. Ennek köszönhetően Ovidius nagy népszerűségre tett szert, azonban éppen e témák végül szerepet játszottak bukásában is.

Az Átváltozások megjelenését követően Ovidius elvesztette a császár kegyét, és a Fekete-tenger partján fekvő Tomis városába (a mai romániai Konstanca) kellett távoznia.
A költő itt, a birodalom peremén szeretett városa iránti vágyódással töltötte utolsó éveit, és egymás után írta kérelmeit római kapcsolatainak, melyekkel visszatérését kívánta lehetővé tenni.
Saját elbeszélése szerint a száműzetést egy „hibának” köszönhette, amellyel feldühítette Augustus császárt. Ovidius bánkódása ellenére szerencsésnek tartotta magát, amiért e ballépéséért végül elkerülte a halálbüntetést, azonban közelebbről sosem értekezett írásaiban arról, mi rosszat is tett.
Az irodalomtörténészek az évszázadok során számos elmélettel álltak elő Ovidius „hibájának” természetét illetően, a rejtély megoldásához napjainkra sem került közelebb a történettudomány.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Biblia
- Hová tűnt a frigyláda? – Máig keresik a Tízparancsolatot is őrző szövetség ládáját
- A középkori számítások szerint ma van a teremtés napja
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap