2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Úszó börtönök: a francia hadifoglyok tragédiája

2025. szeptember 22. 17:05 Múlt-kor

Kevéssé ismert, hogy a spanyol függetlenségi háború idején több mint 20 000 francia katonát tartottak fogva Cádiz partjainál, öt egykori hadihajón. Ezek az úszó börtönök a nélkülözés, a járványok és a halál helyszíneivé váltak.

A Cádizi-öböl
A Cádizi-öböl

Úszó börtönök a Cádiz-öbölben

Cádiz öblében 1808 és 1810 között öt egykori hadihajót alakítottak át börtönné, amelyekbe több mint 20 000 francia katonát zsúfoltak. A hajók a spanyol partok közelében horgonyoztak, ám a rabok sorsa a tenger közepén pecsételődött meg.

Az úszó börtönökben éhezés és betegségek tizedelték a foglyokat. Naponta tucatnyian haltak meg. A spanyol hatóságok saját lakosságukat is nehezen látták el, a britek pedig megtagadták a franciák hazaszállítását. Az elkeseredett rabok kutyákat ettek, sőt a kannibalizmus gondolatáig is eljutottak.

A megtévesztett szövetséges

Napóleon 1807-ben még biztosra ígérte gyors győzelmét Spanyolország felett: „Ez gyerekjáték, gyorsan fog menni.” A fontainebleau-i szerződés révén több mint 110 000 francia katona vonult át az országon Portugália elfoglalásának ürügyével. Rövidesen azonban a gall sereg megszállóvá vált, s 1808 májusában kitört a spanyol függetlenségi háború.

A hajókba zárt foglyok közül Claude Étienne Henry Bernard, Henry Ducor és Maffiotte emlékezései maradtak fenn. Ducor leírása szerint:
„Az fedélközben fojtogató légkör uralkodott. A nap perzselte a bőrt, a vér felforrt, fürdeni tilos volt, aki mégis megtette, életével fizetett.”

A betegségek – hasmenés, vérhas, tífusz, skorbut – gyorsan terjedtek. A halottakat először a tengerbe dobták, de az áramlatok Cádiz partjára sodorták őket. Végül a spanyol hatóságok külön hajót, a Caronte-t jelölték ki a holttestek elszállítására és temetésére.

Az élő hullák világa

A túlélők szerint az úszó börtönök „a kísértetek világává” váltak. Naponta 15–20 fogoly halt meg, egy cádizi kereskedő arról írt, hogy a helyiek már nem ettek halat, mert azt hitték, a tengeri élőlények a hajókról kidobott holttestekből táplálkoznak.

Az események gyökere az 1805-ös trafalgari csata volt. A vereség után néhány francia hajó Cádizba menekült, ahol Rosily admirális három évig vesztegelt. Amikor 1808-ban kitört a háború, a korábbi szövetségesek ellenségekké váltak. A Poza de Santa Isabel-i csatában és a bailéni vereség után több ezer francia katona került fogságba.

Összesen mintegy 24 776 francia került Cádiz környékén fogságba, közülük mindössze 7082 élte túl. Ez közel 70%-os halálozási arányt jelentett 1809 és 1814 között. A hajók – La Rufina, Le Castille, L’Argonaute, Le Vengueur és Le Souverain – a spanyol függetlenségi háború egyik legsötétebb helyszíneivé váltak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár