Újraindulhat a kincsekkel teli hadihajó utáni kutatás Gibraltárnál
A brit kormány korábban egy Spanyolországgal való konfliktus elkerülése érdekében állította le az 1694-ben elsüllyedt HMS Sussex feltárását - állítja a The Telegraph. A kiszivárgott diplomáciai iratokból kiderül, hogy az ötmilliárd fontot is meghaladó értékű rakomány felszínre hozatala a gibraltári felségvizek körüli vita miatt hiúsult meg, ám a modern autonóm tengeralattjárók alkalmazása most új esélyt adhat a történelmi jelentőségű expedíció újraindításának.
- A GB News és a The Telegraph beszámolója alapján a brit kormány a kétezres évek elején diplomáciai okokból leállította az 1694-ben elsüllyedt HMS Sussex kutatását.
- A több mint nyolcszáz méteres mélységben fekvő roncs rakománya a becslések szerint tíztonnányi aranyat rejt, amelynek jelenlegi értéke elérheti az 5,5 milliárd fontot.
- A brit politikusok és a tengerkutatási szakemberek a modern technológiai eszközökre támaszkodva a nemzetközi vizeken fekvő hajóroncs feltárásának újraindítását sürgetik.
Az amerikai Odyssey Marine Exploration mélytengeri kutatóvállalat 2001-ben, egy hároméves szonáros keresést követően jelentette be, hogy azonosította a roncsot a Földközi-tenger nyugati medencéjében, nyolcszázhuszonegy méteres mélységben. A londoni kormány eredetileg megállapodást kötött a céggel a feltárásról, a spanyol hatóságok azonban szinte azonnal akadályozni kezdték a munkálatokat a térség feletti joghatóságukra hivatkozva.
A WikiLeaks által utólag nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratok, köztük Dame Denise Holt egykori brit nagykövet-helyettes és Carmen Calvo volt spanyol kulturális miniszter feljegyzései igazolják, hogy London a kétoldalú kapcsolatok védelme érdekében vonta meg a támogatást a projekttől.
Az HMS Sussex sorsa a tizenhetedik század végi európai hatalmi harcokkal, a pfalzi örökösödési háború vagy más néven a kilencéves háború eseményeivel fonódik össze. A III. Vilmos angol király flottájának büszkeségeként számon tartott hadihajó 1694-ben hagyta el Portsmouth kikötőjét, egy kétszáztizennégy hajóból álló flottillát vezetve. A történelmi feljegyzések szerint a hajó tíz tonna aranypénzt szállított II. Viktor Amadé savoyai hercegnek, aki az összegből a XIV. Lajos francia király elleni hadjáratát finanszírozta volna.
A brit flotta februárban horgonyzott le Gibraltárnál, amikor egy rendkívül heves vihar csapott le a térségre, hullámsírba küldve a zászlóshajót. A katasztrófában az ötszázötven fős legénységből ötszáznegyvennyolc tengerész vesztette életét, köztük a hajó parancsnoka, Sir Francis Wheeler admirális is.
A tengerfenéken nyugvó rakomány becsült mai értéke eléri az 5,5 milliárd fontot, amivel az HMS Sussex a tengerhajózás történetének egyik legértékesebb eddig azonosított roncsává válhat, amennyiben a kincseket sikerül felszínre hozni.
A politikai és technológiai környezet megváltozása jelenleg új megvilágításba helyezi a projektet. Sir David Davis korábbi konzervatív brit miniszter és az egykori expedíció vezetői, köztük Tom Dettweiler projektmenedzser arra szólították fel a londoni kormányt, hogy a nemzetközi tengerjog alapján érvényesítse jogait az Egyesült Királyság tulajdonát képező roncshoz.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a legújabb autonóm víz alatti járművek és a modern térképező rendszerek alkalmazásával a kincsek felszínre hozatala ma már jóval hatékonyabban és biztonságosabban megvalósítható, mint két évtizeddel ezelőtt, jóllehet a brit védelmi minisztérium hivatalosan egyelőre nem kommentálta az ügyet.
