Több tucat ókori és újkori hajóroncsot találtak a Gibraltári-öbölben

Régészek vizsgálják a Puente Mayorga II roncsát, egy 17. századi spanyol hajót, amelyet a Herakles Projekt keretében gyűjtöttek össze. Fotó: Alejandro Mañas

A Felipe Cerezo Andreo professzor irányításával lezajlott felmérés során az öböl térségében összesen 151 régészeti lelőhelyet, köztük 134 hajóroncsot lokalizáltak. A kutatók és a Granadai Egyetem munkatársai eddig 34 roncsot dokumentáltak részletesen.

A legkorábbi lelet egy Kr. e. 5. századra datálható pun hajó, emellett 23 római, két késő római, négy középkori és 24 kora újkori – köztük velencei, holland, angol és spanyol – jármű maradványait vizsgálták meg. A leletanyag sokszínűségét jelzi, hogy a roncsok között megtalálták egy 1930-as évekbeli repülőgép motorját és légcsavarját, valamint egy, a brit hajók elleni gyors támadásokra specializálódott 18. századi spanyol ágyúnaszád (Puente Mayorga IV) ritka maradványait is. Ez utóbbiban a régészek egy könyvnek álcázott, fából készült titkos rekeszt is találtak, amely a feltételezett kémjelentések helyett két fakésűt rejtett.

Cerezo professzor hangsúlyozta, hogy a Földközi-tenger térségében alig akad még egy olyan földrajzi szűkület, amely az archeológiai emlékek ilyen koncentrációjával rendelkezne. A kutatók kiemelték a feltárt középkori roncsok jelentőségét, amelyek alapvetően formálhatják át a dél-spanyolországi iszlám uralom kései szakaszának tengerészeti ismereteit.

A lelőhelyeket azonban súlyosan veszélyeztetik a modern kikötőfejlesztések, a kotrási munkálatok, valamint a klímaváltozás következményei: a tengerszint emelkedése által megváltoztatott üledékrétegek és egy invazív, a roncsokat benövő algafaj elterjedése. A védelmi intézkedések kikényszerítése érdekében a projekt résztvevői virtuális modelleket és 360 fokos videókat készítettek, amelyeket a helyi múzeumokban VR-szemüvegeken keresztül mutatnak be a nagyközönségnek.

A tengerszoros stratégiai szerepe

A Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt összekötő, Európát Afrikától elválasztó Gibraltári-szoros (amelyet az ókorban a tengerészek számára a világ végét jelentő Herkules Oszlopaiként emlegettek) az emberi történelem egyik legfontosabb tengeri csomópontja. A most feltárt pun és római roncsok az ókori mediterrán kereskedelem – elsősorban az olívaolaj, a bor és a garum (halszósz) exportjának – intenzitását jelzik.

Az öböl az újkorban a globális tengeri hatalmak (Spanyolország, Nagy-Britannia, Hollandia) konfliktuszónájává vált. Miután a spanyol örökösödési háborúban a britek elfoglalták Gibraltár szikláját, az öböl évszázadokon át tartó tengeri blokádok és rajtaütések színhelye lett. Az azonosított Puente Mayorga IV ágyúnaszád ennek az állandósult 18. századi aszimmetrikus tengeri hadviselésnek a lenyomata: a spanyolok gyakran használtak halászhajónak álcázott, az orrban elhelyezett ágyúkkal felszerelt kisméretű naszádot a jóval nehézkesebb brit sorhajók ellen.

Az öböl mélyén rejlő, roncsolt, mégis komplex "időkapszulák" – a Földközi-tengeren átívelő iszlám hódítástól kezdve az amerikai gyarmatokkal folytatott kereskedelemig – az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika ötezer éves gazdasági és katonai hálózatát rajzolják ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"