2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Túl az ideológián: a bergen-belseni "magyar tábor" története

2026. február 16. 11:41

Hiánypótló történeti monográfia látott napvilágot, amely a holokausztkutatás egyik kevésbé ismert fejezetét, a bergen-belseni koncentrációs tábor „Ungarnlager” szektorának, valamint az oda hurcolt magyar zsidóknak a sorsát tárja fel. Szécsényi András történész Csereláger című új kötete a nagypolitikai alkuk és az egyéni szenvedéstörténetek metszéspontjában vizsgálja, hogyan vált a nácik „csereügyi” kísérleteinek helyszínévé, majd a pusztulás színterévé a tábor.

Túl az ideológián: a bergen-belseni

A holokauszt történetében Bergen-Belsen neve legtöbbször a felszabaduláskor készült sokkoló felvételekkel és Anne Frank halálával forrt össze. Szécsényi András PhD, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) tudományos munkatársa azonban a Jaffa Kiadónál megjelent könyvében arra világít rá, hogy a lágerrendszeren belül az SS egészen egyedülálló, paradox szerepet szánt ennek a tábornak. A náci vezetés ugyanis – a hasznosság elvét cinikus módon az ideológiai megsemmisítés fölé emelve – titkos tárgyalásokba kezdett arról, hogy egyes „értékesnek” ítélt foglyokat semleges országokban élő német állampolgárokra vagy árukra cseréljenek.

A kötet részletesen elemzi azt a folyamatot, ahogy 1943-ban, még a tömeges magyarországi deportálások előtt megkezdődött a „cseretábor” (Vorzugslager) koncepciójának kialakítása és a későbbi transzportok szervezése. A szerző kutatásai nyomán kirajzolódik a tábor speciális szektora, az Ungarnlager, ahová 1944 második felében több hullámban érkeztek a magyarországi zsidók.

A könyv elkülöníti és részletesen tárgyalja az idekerült csoportokat: kezdve a legismertebb, úgynevezett Kasztner-csoporttal, akiknek tagjai végül valóban kijutottak a semleges Svájcba, egészen a kevésbé szerencsés kontingensekig. Utóbbiak közé tartoztak az alföldi zsidók csoportjai, a budapesti transzportok utasai, valamint azok, akiket Auschwitzból hoztak át, és akiknek sorsa már nem a megmenekülés, hanem a drámai körülmények közötti túlélésért folytatott küzdelem volt a rabszolgamunkát végzők mellett. Bár a „táborba kerülés” kifejezés eufemisztikusnak tűnhet, a szerző hangsúlyozza: a magyar államigazgatás és a megszálló német hatóságok együttműködésének eredményeként erőszakkal elhurcolt, jogaiktól megfosztott magyar állampolgárokról van szó.

A kötet egyik legnagyobb erőssége és módszertani újdonsága, hogy a száraz tábortörténeti adatok helyett az egyéni perspektívára helyezi a hangsúlyt. Szécsényi András a „történelem alulnézetből” megközelítést alkalmazva elsősorban a túlélők egodokumentumaira – korabeli naplókra, levelekre, memoárokra és oral history-interjúkra – támaszkodva rekonstruálja a mindennapokat. A könyv választ keres arra, kik voltak ezek az emberek, hogyan próbáltak életben maradni a szögesdrótok mögött, és miként élték meg, hogy „faji okokból” kirekesztették őket saját hazájukból.

A kutatás nem ér véget a tábor felszabadításával. A szerző nyomon követi a túlélők sorsát a háború utáni hónapokban is: a svédországi rehabilitációs táborokban töltött időszakot, a hontalantáborok világát és a hazatérés viszontagságait. A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) adatai alapján a könyv bemutatja, hogy 1945 nyarán és őszén milyen ütemben érkeztek vissza a túlélők Magyarországra; volt olyan időszak augusztusban, amikor a napi hazatérők száma a 7-800 főt is elérte. Ugyanakkor kitér azokra is, akik – látva az újrakezdés nehézségeit vagy a trauma súlyát – már nem kívántak visszatérni egykori hazájukba.

Szécsényi András, a kötet szerzője a 20. századi magyar történelem, ezen belül a holokauszt személyes, mindennapi történeteinek elismert kutatója, munkásságát 2024-ben Ember Mária-díjjal ismerték el. Korábbi művei (Kismama sárga csillaggal, Lágerutazás) során is kiemelt figyelmet fordított a vészkorszak utóéletére és emlékezetpolitikai vonatkozásaira. Jelenlegi kötete nemcsak a szűkebb szakma, hanem a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is alapvető munka, amely segít megérteni a magyar holokauszt egyik legsajátosabb fejezetét.

Szécsényi András: Csereláger - Magyar zsidó deportáltak Bergen-Belsenben és azon túl (1944-1945), Jaffa Kiadó, Budapest, 2025, 335 oldal, 4999 Ft

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!