Termékenységi rituálékhoz használhatták a perui kőszobrocskákat
Termékenységi rituálékhoz és kultikus védelemhez köthető, állatokat ábrázoló kőszobrokat tártak fel az észak-perui Kuélap erődítményében, ahogy arról a perui kulturális minisztérium hivatalosan beszámolt. A prekolumbiánus lelőhelyen azonosított, úgynevezett illa szobrocskák felfedezése bizonyítja a hódító Inka Birodalom és a helyi andoki hagyományok vallási összefonódását.
- A perui kulturális minisztérium bejelentése szerint termékenységi rituálékhoz köthető, állatokat ábrázoló kőszobrocskákat találtak a Kuélap erődítményben végzett ásatások során.
- A női nemi jellegekkel ellátott, illának vagy konopának nevezett inka kori kultikus tárgyak a háztartások védelmét és a bő termést szolgálták.
- A felfedezés új adatokat szolgáltat a helyi Chachapoya kultúra és a hódító Inka Birodalom vallási szokásainak keveredéséről a prekolumbiánus időszakban.
A kulturális tárca regionális igazgatóságának tájékoztatása alapján a feltárt apró kőtárgyak női szexuális jegyeket viselő dél-amerikai teveféléket, jellemzően lámákat vagy alpakákat formáznak. A leletek szoros hasonlóságot mutatnak az inka korszakból már jól ismert, konopának nevezett rituális eszközökkel.
Az andoki hitvilágban ezek a szobrok olyan erővel felruházott entitások voltak, amelyek képesek voltak befolyásolni a környezetet, megóvni a termést és biztosítani a háziállatok szaporulatát. Bizonyos példányaikon kisebb üregeket is kialakítottak, amelyekbe a korabeli emberek rituális felajánlásokat, például állati zsiradékot, kokalevelet vagy hagyományos erjesztett italt, chichát helyeztek el.
A régészeti kutatások szerint a konopák használata nem korlátozódott a magánháztartások rituáléira, hanem az inka állam kiterjedt politikai és vallási rendszerének szerves részét képezték. Ezek a tárgyak megerősítették a társadalmi kapcsolatokat a családok, a huacának nevezett szent helyek és a központi birodalmi hatalom között. Ebben a szigorúan strukturált rendszerben a szobrok a kölcsönösség, az egyensúly és a védelem fogalmait testesítették meg. A Kuélapban feltárt figurák női jellege azért kiemelten jelentős a kutatók számára, mert közvetlen fizikai bizonyítékot szolgáltat a reprodukcióhoz kapcsolódó helyi hiedelmekre.
Ez is érdekelhet
Kuélap monumentális kőerődítménye eredetileg az Észak-Peru hegyvidéki felhőerdeiben virágzó Chachapoya kultúra, a felhők harcosainak legfontosabb központja volt. Ezt a társadalmat az Inka Birodalom a tizenötödik század második felében hódította meg és olvasztotta be a formálódó andoki államalakulatba. A feltárt régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a település az inka uralom alatt, a történettudományban késői horizontnak nevezett időszakban is lakott maradt, sikeresen megőrizve stratégiai és adminisztratív funkcióját.
Az újonnan felfedezett szobrok kiváló lehetőséget adnak annak vizsgálatára, hogy miként zajlott az ősi hiedelmek és az inka vallási tradíciók találkozása a hódítás után. A perui szakemberek szerint a leletek elemzése a jövőben tisztázhatja, hogy a tárgyak a régebbi chachapoya gyakorlatok továbbélését, az inka hagyományok átvételét, vagy a két kultúra elemeinek sajátos ötvöződését képviselik-e.
