Brit történész cáfolta a thermopülai csata mítoszait

Andrew Bayliss, aki az ókori Spárta történelmének elismert kutatója, interjújában tételesen cáfolja a 2006-ban bemutatott 300 című film által a köztudatba sulykolt tévhiteket - annak ellenére, hogy az vállaltan nem egy hiteles történeti alkotás, hanem Frank Miller 300 című képregényének mozgóképes változata volt.

A történész hangsúlyozza: bár a spártaiak fizikailag rendkívül képzettek voltak, nem harcoltak védtelen felsőtesttel, és a küzdelem során a jól szervezett phalanx formációra, azaz a zárt pajzsfalra támaszkodtak, nem pedig az egyéni, akrobatikus összecsapásokra. A tudományos konszenzus szerint a legjelentősebb modern tévedés a haderő létszámát érinti, ugyanis a háromszáz elit spártai harcos mellett több ezer más görög poliszból származó hoplita is részt vett a stratégiai fontosságú szoros védelmében.

A történész a korabeli források alapján rávilágít arra is, hogy az áruló Ephialtész nem egy testi fogyatékossággal élő kitaszított volt, hanem egy helyi görög lakos, akit kizárólag a perzsák által felkínált anyagi haszon motivált, nem pedig a bosszúvágy. Bayliss kitért a spártai taktika racionalitására is: Leónidasz király tudatosan választotta a thermopülai szorost a védekezés helyszínéül, mivel a rendkívül szűk terep egy időre képes volt ellensúlyozni a perzsa sereg hatalmas létszámfölényét. Bár az uralkodó számított az erősítés megérkezésére, hamar nyilvánvalóvá vált számára, hogy az ütközet öngyilkos küldetés lesz. Éppen ezért a húsz és harminc év közötti testőrségébe kizárólag olyan katonákat válogatott be, akiknek már volt fiúgyermekük, biztosítva ezzel a spártai vérvonal és a családi birtokok fennmaradását.

A thermopülai csata történettudományi és pszichológiai jelentősége messze túlmutat a puszta taktikai vereségen. Bayliss emlékeztet arra, hogy a későbbi ókori történetírók, köztük Diodórosz Szikulosz feljegyzései szerint a spártaiak önfeláldozása olyan mérvű morális inspirációt jelentett a megosztott görögség számára, amely alapjaiban járult hozzá a háborút eldöntő plataiai és szalamiszi győzelmekhez.

Hérodotosz már mindössze három évtizeddel az események után, Kr. e. 430 körül feljegyezte az elesett mind a háromszáz spártai nevét, bizonyítva, hogy a hősies helytállás azonnal a görög identitás és az európai antikvitás egyik legfontosabb legendájává vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?