Ukrajnában újratemették a volhíniai mészárlás áldozatait
Kétoldalú diplomáciai részvétellel újratemették a volhíniai mészárlás ötvenöt áldozatát az ukrajnai Osztrúvki településen, ami az exhumálási tilalom feloldása utáni első jelentős lépés a két ország közötti történelmi feszültségek enyhítésében. A PAP lengyel hírügynökség beszámolója szerint a ceremónia mérföldkőnek számít a kétoldalú kapcsolatokban, amelyeket a második világháborús etnikai tisztogatások eltérő megítélése a közelmúltban ismét erősen megterhelt.
- Több évtizedes várakozás után újratemették a második világháborús volhíniai mészárlások ötvenöt, nemrég exhumált lengyel áldozatát az ukrajnai Osztrúvki településen.
- A feltárt tömegsírokban azonosított maradványok bizonyítják a korabeli beszámolókban szereplő brutális kivégzési módszereket, mivel a túlnyomórészt nők és gyermekek csontjain mezőgazdasági eszközöktől származó sérüléseket találtak.
- A szertartáson lengyel és ukrán politikai vezetők is részt vettek, ami fontos diplomáciai lépést jelent a két ország közötti, történelmi emlékezetből fakadó feszültségek rendezése felé.
A nyár folyamán feltárt tömegsírokból előkerült áldozatok felét, huszonhat főt gyermekek tesznek ki, mellettük húsz nő földi maradványait azonosították. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) által végzett kutatások megerősítették a korabeli szemtanúk beszámolóit az elkövetés módjáról. A csontokon látható sérülések bizonyítják, hogy a civileket mezőgazdasági szerszámokkal, köztük kalapácsokkal verték agyon, majd testüket rendezetlenül dobták a közös gödrökbe. A vasárnapi szertartáson Marta Cienkowska lengyel kulturális miniszter hangsúlyozta, hazájának kötelessége felkutatni és eltemetni a bűncselekmények áldozatait.
Az eseményen részt vett Ivan Verbickij ukrán kulturális miniszterhelyettes, Vitalij Szkomarovszkij püspök, Piotr Zgorzelski, a szejm alelnöke, valamint Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnök is.
Karol Polejowski, az IPN igazgatóhelyettese az ukrán jelenlétet a jövőre nézve optimizmusra okot adó jelnek nevezte. A távol maradó Karol Nawrocki lengyel elnök üzenetét tanácsadója, Jakub Banaszek olvasta fel. Az államfő levelében ígéretet tett a feltárások folytatására, ugyanakkor élesen bírálta azokat, akik a Sztepan Bandera-féle ideológia hagyományait ápolják.
A történelmi hátteret az 1943-as volhíniai mészárlás adja, amikor az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA), az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) frakciója mintegy százezer lengyelt gyilkolt meg az etnikai tisztogatások során. Osztrúvki és a szomszédos Volja Osztrovecka falvakban 1943 augusztusában több mint ezer embert végeztek ki. Az 1990-es évektől megkezdett exhumálási munkálatokat Kijev 2017-ben egy lengyelországi UPA-emlékmű lebontására válaszul betiltotta. A moratóriumot csak tavaly, egy diplomáciai áttörés eredményeként oldották fel, ami lehetővé tette a mostani kutatásokat.
Ez is érdekelhet
Varsó hivatalosan népirtásként tartja számon az eseményeket, míg Kijev elutasítja ezt a minősítést. A megbékélési folyamat májusban ismét megakadt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy katonai egységet az UPA hőseiről nevezett el, amire válaszul Karol Nawrocki megfosztotta őt a legmagasabb lengyel kitüntetéstől. A krízis rendezésére Kijev egy ötpontos tervet jelentett be a levéltárak megnyitásáról.
A vita tétje rendkívül jelentős, mivel Varsó jelezte, a történelmi sérelmek rendezésének hiánya befolyásolhatja Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit, miközben a Rating Group intézet friss felmérése szerint az ukrán társadalom tizenegy százaléka továbbra is Banderát tartja az egyik legnagyobb nemzeti hősnek.
