Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban

Harmadszor is csapdában

Most 2026-ban pedig ismét ez a régi tanulság került a figyelem középpontjába. Irán évek óta azzal fenyegetett, hogy támadás esetén elaknásítja a Hormuzi-szorost, ezzel gyakorlatilag lezárva a Perzsa-öböl bejáratát. A térségben a hajóforgalom már az aknaveszély szó kiejtésekor megbénult, mivel a kereskedelmi hajók nem vállalják a kockázatot, a biztosítók pedig nem engedik őket veszélyes útvonalra. Tehát már önmagában az aknák lehetősége is elég ahhoz, hogy a forgalom leálljon.

Az pedig egyértelmű, hogy Amerika ismét csúfosan megbukott ezen az újabb vizsgán. Legalábbis erről tanúskodik Trump felhívása, hogy más országok haditengerészetei is segítsenek a szoros újranyitásában, mert az Egyesült Államok önmagában aligha nem képes gyorsan megoldani a helyzetet.

Együtt a slamasztikában

Csakhogy a feladat más flották számára is nehéz feladat. A modern tengeri aknák már nem egyszerű, felszínen lebegő szerkezetek. Sok közülük a tengerfenéken várakozik, és mágneses, akusztikus vagy nyomásváltozás alapján aktiválódhat. Egyes aknák akár azt is „megszámolhatják”, hány hajó haladt el felettük, majd csak később robbannak fel, amikor a környezet már biztonságosnak tűnik.

A Hormuzi-szoros különösen nehéz terep ebből a szempontból. A tengerfenéken évszázadok hajózási törmelékei és maradványai heverhetnek, amelyek közül sok aknának tűnhet a műszerek számára, így minden gyanús objektumot külön kell megvizsgálni. Ez pedig hatalmas munka egy olyan hosszú és stratégiailag kiemelt útvonalon, mint a Hormuzi-szoros.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a térségben nem áll rendelkezésre elegendő aknamentesítő kapacitás. A brit haditengerészet utolsó ott szolgáló aknakereső hajója, a HMS Middleton március 1-jén visszatért Nagy-Britanniába, az amerikai haditengerészet pedig korábban kivonta Bahreinből régebbi Avenger-osztályú aknakeresőit.

Az újabb, part menti hadihajók ugyan rendelkezhetnek aknakereső képességekkel, de a szakértők kételkednek abban, hogy ezek ugyanolyan hatékonyak lennének, mint a korábbi, kifejezetten erre a célra használt hajók. Nem mellékesen az aknamentesítő egységeket közvetlen veszélybe kellene küldeni, mert az iráni partokról drón- vagy rakétatámadás is fenyegethetné őket.

Az Independent elemzése szerint így érdemi aknamentesítés aligha kezdődhet addig, amíg a törékeny tűzszünetből nem lesz tartósabb politikai megállapodás.

Ráadásul az aknák telepítése sokkal egyszerűbb, mint a felszedésük, elég lehet egy halászhajó vagy hagyományos fahajó is.

1. Bevezető
2. Harmadszor is csapdában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban
• Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei
• Ősi termelési táj nyomaira bukkantak Spanyolországban
• Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik
• Újra látogatható a marzabottói etruszk nemzeti múzeum
• Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában
• A mükénéi kultúra utazói még találkozhattak égei törpeelefántokkal
• Virtuálisan építettek újjá egy katalán kolostort
• Tudor-kori alagutakra bukkantak egy essexi iskola területén