Többen meg is haltak az 1918-as paraszti forradalomban
1918 őszén a 20. század legnagyobb méretű spontán paraszti forradalma bontakozott ki Magyarországon. A levéltári iratokban az 1918 őszi erőszakos események számos formájára találhatunk példát Szabolcs vármegyére vonatkozóan. A spontán lövöldözéstől kezdve, az olykor tömeges, máskor egyénileg elkövetett fosztogatásokon, lopáson át, a kegyetlen gyilkosságig minden megtörtént. Az erőszakos események forgatókönyve szinte minden esetben azonos volt: a hazatért frontkatonák a magukkal hozott fegyvereikkel lefegyverezték, máshol elüldözték a karhatalmat, majd kifosztották az üzleteket. Ezt követte a magyar közigazgatás helyi szereplőinek a megfenyegetése, megalázása, fizikai bántalmazása. Jelenlegi ismereteink szerint a féktelen lakossági erőszaknak Szabolcs vármegyében tizenhat halálos áldozata és négy súlyos sérültje volt.
Kosztyó Gyula: „Zavargások miatt nem érdemlik ezt, ne méltóztassék siettetni” - Fosztogatás és elmaradt földosztás Tiszadob községben 1918 őszén című írása az ArchívNet internetes folyóirat 5. évfolyamának 5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Bevezető
1918 őszén a 20. század legnagyobb méretű spontán paraszti forradalma bontakozott ki Magyarországon. Az egész országra kiterjedő mozgalmak a töredékesen fennmaradt források szerint félezernél több települést érintettek, és az óvatos becslések szerint is százezren felüli résztvevőt mozgattak meg.
A levéltári iratokban az 1918 őszi erőszakos események számos formájára találhatunk példát Szabolcs vármegyére vonatkozóan. A spontán lövöldözéstől kezdve, az olykor tömeges, máskor egyénileg elkövetett fosztogatásokon, lopáson át, a kegyetlen gyilkosságig minden megtörtént. Az is állandó jelenség lett, hogy a közigazgatás ellehetetlenülése miatt a zsidóság megfélemlítésnek, és fizikai bántalmazásnak volt kitéve. Az erőszakos események forgatókönyve szinte minden esetben azonos volt: a hazatért frontkatonák a magukkal hozott fegyvereikkel lefegyverezték, máshol elüldözték a karhatalmat, majd kifosztották az üzleteket. Ezt követte a magyar közigazgatás helyi szereplőinek a megfenyegetése, megalázása, fizikai bántalmazása. Jelenlegi ismereteink szerint a féktelen lakossági erőszaknak Szabolcs vármegyében tizenhat halálos áldozata és négy súlyos sérültje volt. Az áldozatok között egyaránt megtalálható volt az agresszió elfojtására kivezényelt karhatalmi nemzetőr, a csendőr, csakúgy, mint a fosztogatók, illetve védtelen civilek is.
Ez is érdekelhet
A nagybirtokosok is a népi düh célpontjába kerültek, néhol súlyosan bántalmazták őket, máshol vagyonuk teljes pusztulását kellett végig nézniük. Nagyon sok esetben kastélyaik, kúriáik váltak a féktelen lakossági rombolás áldozatává, mint ahogy az a tiszadobi Andrássy-kastéllyal történt.
Kosztyó Gyula: „Zavargások miatt nem érdemlik ezt, ne méltóztassék siettetni” - Fosztogatás és elmaradt földosztás Tiszadob községben 1918 őszén című írása az ArchívNet internetes folyóirat 5. évfolyamának 5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
