Titkos akcióval keltett volna pánikot New Yorkban a konföderációs hadsereg

1864 novemberében a konföderációs hadsereg néhány tagja több helyen is tüzet gyújtott New Yorkban, abban reménykedve, hogy így gyorsan porig égethetik a várost. Bár a terv végül kudarcba fulladt, Észak és Dél viszonyára igenis rányomta a bélyegét az incidens.

Az amerikai polgárháború idején a déli konföderációs hadsereg pár tagja szokatlan tervet dolgozott ki az északi támadások – különösen a virginiai Shenandoah-völgyben található farmok elleni csapások – megbosszulására: 1864. november 8-án, a választás napján több ellenséges várost is porig akartak égetni, abban reménykedve, hogy így nyomást gyakorolhatnak az Unió képviselőire.

A tervről szóló pletykák azonban eljutottak az északiak fülébe, így a választások idején több mint 3500 uniós katona állomásozott New Yorkban. A küldetéssel megbízott nyolc fős déli ügynökcsapat ezért úgy döntött: nem november 8-án, hanem november 25-én (vagyis a brit csapatok kivonulásának ünnepén) fogják végrehajtani a tervezett akciót.

A merénylet előtt a csapat tagjai egy helyi vegyésztől beszerezték a szükséges gyúlékony anyagot, majd egy gyors tesztelés után nekiálltak a terv végrehajtásának. A katonák csaknem kéttucat szállodát vettek célba, amelyek többsége a Broadway mentén helyezkedett el. Az akció este nyolc körül vette kezdetét.

Az első bejelentések a St. James, az United States, illetve a St. Nicholas szállodákból érkeztek, de a károsultak között volt a Belmont Hotel és az Astor House is, sőt, az egyik ügynök még P. T. Barnum Amerikai Múzeumának lépcsőházába is bedobott egy gyúlékony üvegfiolát. A keletkező füst állítólag pánikot okozott még a támadásban közvetlenül nem érintett Winter Garden Színházban is, ahol a kor híres színészének, Edwin  Boothnak alig sikerült megnyugtatnia a közönséget.

Mindezek ellenére az akciót a résztvevők korántsem könyvelhették el sikerként: a tervezett tüzek egy jelentős része ugyanis egyáltalán nem gyulladt meg, a többit pedig könnyen el lehetett oltani. Az északi újságok ugyanakkor felháborodva közölték a hírt, a New York Times például a modern kor egyik legördögibb és legembertelenebb cselekedetének nevezte a merényletet.

Bár az összeesküvők többsége elmenekült, a szövetségi hatóságoknak az egyik ügynököt, Robert Cobb Kennedyt sikerült letartóztatniuk. A férfit a katonai bíróság halálra ítélte, és a következő tavasszal felakasztották.

A konföderációs hadsereg tettének érdekes mellékszála, hogy a színésztestvérpár Edwin és John Wilkes Booth később összevesztek a város megsemmisítésére irányuló terv miatt: John ugyanis azt állította, hogy a gyújtogatók valójában hősök voltak, ami annyira felháborította Edwint, hogy az soha többé nem állt szóba vele. Pár hónappal később – néhány héttel Kennedy akasztása után – John Wilkes Booth Abraham Lincoln meggyilkolásával ugyanakkor mindenki számára egyértelművé tette politikai nézeteit.