Szövetségesekből riválisok: az 1979-es iráni túszdráma
1979. november 4-én radikális egyetemisták foglalták el az Amerikai Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, túszul ejtve az épületben tartózkodó 66 személyt. Ezzel a diplomáciai epizóddal egy olyan tartós politikai szembenállás vette kezdetét, amely évtizedek óta meghatározza a két ország viszonyát.
Forradalom és hatalomváltás
A hidegháború idején Irán az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesének számított. 1979. január 16-án azonban megbukott az amerikabarát Mohammad Reza Pahlavi sah rendszere, helyét pedig a franciaországi száműzetésből visszatérő Ruhollah Khomeini ajatollah vette át. A korábbi uralkodó reformjait élesen bíráló Khomeini hatalomra kerülése után követelte a gyógykezelés alatt álló sah kiadását az amerikaiaktól, de Carter elnök – humanitárius okokra hivatkozva – elutasította a kérést. Az elmérgesedő helyzet megkoronázásaként 1979. november 4-én szélsőséges egyetemisták szállták meg az amerikai nagykövetséget, hogy kierőszakolják Pahlavi kiadatását.
A nagykövetség elfoglalása
1979. november 4-én radikális egyetemisták rohamozták meg az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és 66 embert ejtettek túszul. Közülük néhányakat – "az amerikai társadalom elnyomásától egyébként is szenvedő" nőket, afroamerikaiakat és betegeket – hamar szabadon engedtek, 52 ember azonban továbbra is fogságban maradt.
A kialakult patthelyzetet Jimmy Carter elnök gazdasági szankciókkal igyekezett megoldani: leállította az iráni olajimportot, és mintegy 10 milliárd dollárnyi vagyont befagyasztatott. Ez azonban nem volt elég a túszdráma lezárásához, így az USA kormánya úgy döntött: titkos kommandós akcióval fogják kiszabadítani a nagykövetségen rekedt állampolgárokat. Az 1980 áprilisában kezdődő katonai mentőakció – bár előtte már nagyjából harmincszor hibátlanul elpróbálták a műveletet – katasztrofális kudarcba fulladt: a helyszínre küldött helikopter balesetet szenvedett, egy váratlanul lecsapó sivatagi vihar miatt pedig a szárazföldi hadművelet során több katona is életét vesztette. A sikertelen akció hatására Cyrus Vance amerikai külügyminiszter lemondott pozíciójáról, Jimmy Carter támogatottsága pedig mélypontra süllyedt.
Ez is érdekelhet
A válságnak végül Irán fegyverigénye vetett véget: az Irakkal háborúban álló hadseregnek ugyanis alkatrészekre volt szüksége a sah által vásárolt amerikai fegyverek használatához, amelyekért cserébe felajánlották a túszok szabadon bocsátását. Ezt követően Algéria közvetítésével végre elkezdődtek a tárgyalások, melyek során az USA megfogadta: állampolgárai szabadon bocsátásáért cserébe felszabadítják az iszlám ország befagyasztott betétjeit és feloldják az érvényben lévő gazdasági szankciókat. A foglyok végül 444 nap rabság után, 1981. január 20-án (Ronald Reagan elnök beiktatásának napján) nyerték vissza szabadságukat. A foglyul nem ejtett amerikai diplomaták kimenekítéséről 2012-ben Ben Affleck Az Argo-akció címmel sikeres thrillert rendezett.
