Az Irán–kontra botránytól Epsteinig: titkosszolgálati szálakat sejt a CIA volt tisztje az ohiói hangárok mélyén

2026. február 2.-Múlt-kor

Új megvilágításba helyezheti az amerikai történelem egyik legnagyobb politikai botrányát, az 1980-as évek Irán–kontra ügyét Philip Giraldi, a CIA volt terrorelhárító tisztjének elemzése. A The American Conservative hasábjain megjelent írás levéltári adatok és cégbírósági papírok alapján azt állítja: a CIA fegyverszállító repülőgépei ugyanazt az ohiói légibázist használták, amelyet a Jeffrey Epstein mentoraként ismert milliárdos, Leslie Wexner fejlesztett, felvetve a gyanút a hírszerzés és a magántőke évtizedes összefonódására.

Az Irán-kontra ügy megvitatása

Bár Jeffrey Epstein 2019-es halálával számos titok sírba szállt, a kapcsolati hálóját vizsgáló kutatások nem álltak le. Giraldi elemzése szerint a szálak egészen az 1980-as évekig, a hidegháború egyik legzavarosabb fedett műveletéig vezetnek vissza. Az Irán–kontra botrány során a Reagan-kormányzat titokban fegyvereket adott el Iránnak, a bevételből pedig a nicaraguai antikommunista lázadókat (kontrákat) támogatta. A logisztikát a CIA-hoz köthető Southern Air Transport (SAT) nevű légitársaság végezte.

A cikk szerint a SAT gépei rendszeresen használták az Ohio állambeli Columbus melletti Rickenbacker légibázist (korábban Lockbourne légibázis). A terület fejlesztését és kereskedelmi átalakítását éppen ebben az időszakban vette át a L Brands divatbirodalom alapítója, Leslie Wexner, aki később Jeffrey Epstein legfőbb mentora és finanszírozója lett. A bázis átépítését a hírek szerint Wexner cégei felügyelték, miközben a CIA gépei onnan indultak titkos küldetéseikre.

Giraldi rámutat: a Rickenbacker bázis ideális helyszín volt a „szürke zónás” műveletekhez. Félreeső elhelyezkedése és a magánszektor (Wexner) által biztosított infrastruktúra lehetővé tette, hogy a hatóságok figyelmét elkerülve mozogjanak a szállítmányok. A szerző felveti annak lehetőségét, hogy ez az együttműködés alapozta meg azt a védettséget, amelyet Wexner és később pártfogoltja, Epstein élvezett.

Az elemzés kitér Alexander Acosta volt floridai államügyész (későbbi munkaügyi miniszter) elhíresült kijelentésére is, miszerint a 2000-es években azért kellett enyhébb bánásmódban részesíteni Epsteint, mert „a hírszerzésnek dolgozott”. Giraldi szerint a Rickenbacker bázison zajló korábbi események magyarázatot adhatnak arra, hogyan fonódott össze a szervezett bűnözéssel határos pénzügyi tevékenység, a Moszad és a CIA érdeklődése, valamint a nagypolitika.

Bár a közvetlen parancsnoki láncolatra vonatkozó bizonyítékok igencsak hiányosak, a cikk rávilágít: a magántőke és az állambiztonsági szervek közötti határvonalak a hidegháború végén sokkal elmosódottabbak voltak, mint azt a hivatalos történetírás eddig láttatta.