Bár a leendő anyós akadályozta őket, 12 év után újra rátalált a szerelem az özvegy Erdélyi Jánosra

A második csapás

(Szerelmükről korábbi cikkünkben olvashat.)

Erdélyi János, a XIX. század irodalmának kiemelkedő alakja a tragédia után, 1842 márciusában sógorával, a lapszerkesztő Vahot Imrével hosszú időre elhagyta Pestet, és Erdélybe ment. Félárva kislányát fiatalkori nevelősködésének helyszínén, Berzétén keresztanyja, Máriássyné felügyeletére bízta. A gyermek állapotáról szóló levelek beszámolói szerint a kis Nelli „makacs kezd lenni s ekkor a zugba állítják.” […] „Nellike már majdnem beszél, még a rossz szót is simán mondja, vigyázni kell rá, hogy mit beszélnek előtte. Máriássynét nyanyának nevezi.”

Erdélyi hazatérve a munkájában keresett vigaszt: utazásáról úti képeket írt, népdalokat gyűjtött, szerkesztette az újonnan megindult Regélő Pesti Divatlapot. Korábban, 1842 januárjában a Kisfaludy Társaság őt választotta tagjai sorába, ekkor, Pestre való visszatérése után irodalmi munkásságának elismeréseképpen titoknoki megbízatást is kapott.

1843-ban rendezte, majd a következő évben ki is adta összegyűjtött verseit Erdélyi János költeményei címmel. Az özvegy apa magányán sokat enyhített kislánya, a „szőke fürtű gyermek len virág szemekkel.” Azonban egyéves kisgyermekét 1843 áprilisában – Pest elviselhetetlenül poros levegője miatt – újra kénytelen volt vidékre vinni.

Következő év február 6-án kapta a drámai hírt, hogy gyermeke súlyosan megbetegedett. Azonnal útra kelt, de elbúcsúzni tőle életében már nem tudott. „Én mikor Berzétére megérkeztem, már terítőn találtam. Irtóztató jelenet.” A fejlett, okos Kornélia Zsuzsána „fogzás miatt bekövetkező fejvíz” következtében életét vesztette.

„Ki őt ismeri, mind azt mondá, hogy okosabb kisgyermeket soha nem látott. Úgy tetszik ő, szegényke, igen hamar érett, s talán éppen azért érék meg oly korán a halálnak.” […] „Nellike meghalt február 9-én reggel. Eltemettük Berzétén február 11-én délután két órakor. Élt mindösszesen huszonhárom hónapot, két napot, 10 órát és egy háromnegyedet”– csak ennyit jegyzett fel megrendülten a naplójába az apa, aki 1844 télutójára teljesen magára maradt a világban. Tragédiájának mélységét e mondata fejezte ki a legplasztikusabban „Ott állok az életben, hol csak öregek szoktak állani, miután övéiket eltemették.”

1. A második csapás
2. Menekülések
3. Az érett férfi választása
4. Leány a talpán
5. Tevékeny harmóniában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban