Szerencsésen megúszta az eretnekség vádját a pápát kigúnyoló Galilei

Kísérleteket és méréseket honosított meg

Nem csak összerakott egy saját távcsövet és megvizsgálta vele többek között a Hold felszínét, hogy felfedezze a holdkrátereket, hanem észrevette, hogy a Nap felületén foltok mozdulnak el. A legizgalmasabb élménye azonban minden bizonnyal a Jupiter négy holdjának megpillantása lehetett.

Megfigyelte a bolygók mozgását, majd ez, valamint a Keplerrel folytatott levelezése megerősítette azt az egyre bizonyosabb véleményét, miszerint a világrendszereket illetően Kopernikusznak lehet igaza. A Föld – akárcsak a többi bolygó – a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül. Galilei leírta megfigyeléseit az 1610-ben megjelent, Csillagászati Hírnök (Siderius Nuntius) című munkájában, és az egyház kíméletlen harcot indított ellene.

Galileo Galilei 1564. február 15-én látta meg a napvilágot Pisa városában. Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetudós hat gyermeke közül a legidősebbként – apja kívánságára – a Pisai Egyetemre ment, hogy orvosnak tanuljon. A családnak azonban elfogyott a pénze, és a pénzügyi nehézségek miatt Galileo abbahagyta orvosi tanulmányait.

Ekkor fordította figyelmét a matematika és a természettudományok felé. Nagy lelkesedéssel tanulmányozta Arkhimédész műveit, majd 1589-től elkezdett matematikát tanítani a városban. Még csak 28 éves volt, amikor Toszkána nagyhercege engedélyezte számára, hogy elfogadja a Padovai Egyetem professzori állását.

Galileo a velencei dózsénak mutatja, miként kell használni a távcsövet

Az egyetemen geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, miközben számos felfedezést tett a fizikában. Mechanikai kísérleteket és tanulmányokat is folytatott, és a fizikában az elsők között honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának, és ezzel együtt a többi természettudománynak.

Az itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós segített a ballisztika matematikai leírásában, és felírt egy precíz matematikai törvényt a gyorsulásra is. Eszerint a gyorsulás teljes útja, nyugalomból indulva, az idő négyzetével arányos. Galilei ezzel Arisztotelészt cáfolva (miszerint a testek „természetüknél fogva” lelassulnak és megállnak, ha nem hat rájuk erő) bebizonyította, hogy a testek mindaddig megőrzik a sebességüket, amíg egy másik erő – gyakran súrlódási – nem hat rájuk. Ez az alapelv vált Newton első mozgástörvényévé.

Bár nem ő találta fel, mégis ő volt az első emberek egyike, aki távcsövet használt az égbolt tanulmányozására. 1609-ben építette az első teleszkópját, amelyet augusztusban a velencei törvényhozóknak is bemutatott. A következő évben megjelentette első csillagászati eredményeit a Csillagászati Hírnök (Siderius Nuntius) című, rövid értekezésében.

Ebben írt azokról a hegyekről és dombokról, amelyeket a Hold felszínén figyelt meg, és megközelítőleg  megbecsülte ezeknek a nagyságát is. Ő észlelte először a Szaturnusz gyűrűjét is, bár értelmezni még nem tudta. Lejegyezte, hogy a Vénusz növekvő és fogyó ciklusokat mutat. Látott napfoltokat és felfedezte a Neptunuszt is, ám utóbbiról nem tudta megállapítani, hogy egy bolygó. Emellett számtalan, igen fontos csillagászati megfigyelést tett.

1. Kísérleteket és méréseket honosított meg
2. Elképzelhetetlennek tartották, hogy a bolygók a Nap körül keringenek
3. Bolondnak állította be könyvében a pápát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Dürer és kortársai rajzait és metszeteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum
• A kilenc legelterjedtebb tévhit a Barbarossa-hadműveletről
• A kezdeti sikerek után célja előtt omlott össze a világtörténelem legnagyobb inváziója
• Valóságos családi tragédia áll a karlendítést elutasító férfi híres fotója mögött
• A vallásban látta a Kelet és Nyugat közti gazdasági különbségek okát Max Weber
• Nagyobb volt a füstje, mint a lángja az első német „megtorlófegyvernek”
• Vízbe fulladt a Német-római Birodalom legnagyobb uralkodója
• Pöcegödörbe süllyesztett iratokkal és szalma alá rejtett uránnal ért véget a náci atomprogram
• Újra kinyitott a novemberben kirabolt drezdai kincstár