Szenátusi meghallgatáson mutatták be a Louvre felújítási terveit

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP

A múzeum élére idén februárban kinevezett főigazgató beszámolója szerint az intézmény a munkatársak mindennapos erőfeszítései ellenére infrastrukturális és finanszírozási korlátokba ütközött. A Louvre működési válsága az elmúlt év végén csúcsosodott ki, amely Laurence des Cars korábbi igazgató februári lemondásához vezetett.

A krízist egy példátlan, október 19-i biztonsági incidens indította el, amelynek során az Apolló Galéria tárlóiból fényes nappal, mindössze néhány perc alatt 88 millió euró értékű koronaékszert tulajdonítottak el. A helyzetet tovább rontotta, hogy novemberben az ókori görög műkincseket bemutató Campana Galériát a födémgerendák statikai meggyengülése miatt le kellett zárni, december közepén pedig a dolgozók a romló munkakörülmények és az elégtelen források miatt határozatlan idejű sztrájkba kezdtek.

A szenátusi meghallgatáson Leribault hangsúlyozta, hogy a felhalmozódott, halaszthatatlan karbantartási munkálatok miatt a múzeum "beruházási falba ütközött". Ennek orvoslására az igazgatóság egy feltétlenül szükségesnek ítélt, egymilliárd euró költségvetésű átalakítási projektet indít, amely a "Louvre Új Reneszánsza" nevet viseli.

A program részeként első lépésben több mint tízezer ókori görög vázát kell áthelyezni az egyik épületszárny teljes rekonstrukciója érdekében. A strukturális fejlesztések mellett kiemelt prioritást élvez a biztonsági rendszer átfogó reformja. Bár a legkritikusabb pontokon már telepítettek azonnali megfigyelőeszközöket, 2027 januárjától egy teljesen új, komplex térfigyelő hálózat kezdi meg működését, amelyet egy idén októberben átadandó biztonsági központból fognak irányítani egy volt rendőrkapitány koordinálásával.

A jelenlegi válsághelyzet és a tervezett rekonstrukció a Louvre több évszázados építéstörténetének újabb fordulópontját jelenti. Az eredetileg 12. századi erődítményként, majd francia királyi palotaként funkcionáló, 1793-ban nyilvános múzeummá alakított épületegyüttes utolsó nagyszabású bővítése a François Mitterrand elnök nevéhez fűződő, 1989-ben átadott üvegpiramis volt. Az évi mintegy kilencmillió látogatót fogadó intézmény azonban napjainkra statikailag és logisztikailag ismét túlzsúfolttá vált.

Az egymilliárd eurós projekt célja egyrészt az, hogy a korábbi vezetés alatt a Saint-Germain-l'Auxerrois templommal szemben megnyitott új bejárat bevonásával tehermentesítse a piramis alatti főcsarnokot, másrészt pedig az elavult műszaki rendszerek cseréjével biztosítsa az egyetemes művészeti gyűjtemény hosszú távú fizikai és vagyonvédelmi megőrzését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása