Szenátusi meghallgatáson mutatták be a Louvre felújítási terveit
Átfogó, mintegy egymilliárd eurós strukturális és biztonsági korszerűsítésre szorul a világ leglátogatottabb múzeuma, a párizsi Louvre, amelynek elavult infrastruktúrája a végkimerülés határára ért - mondta el Christophe Leribault új főigazgató a szenátusi meghallgatásán.
A múzeum élére idén februárban kinevezett főigazgató beszámolója szerint az intézmény a munkatársak mindennapos erőfeszítései ellenére infrastrukturális és finanszírozási korlátokba ütközött. A Louvre működési válsága az elmúlt év végén csúcsosodott ki, amely Laurence des Cars korábbi igazgató februári lemondásához vezetett.
A krízist egy példátlan, október 19-i biztonsági incidens indította el, amelynek során az Apolló Galéria tárlóiból fényes nappal, mindössze néhány perc alatt 88 millió euró értékű koronaékszert tulajdonítottak el. A helyzetet tovább rontotta, hogy novemberben az ókori görög műkincseket bemutató Campana Galériát a födémgerendák statikai meggyengülése miatt le kellett zárni, december közepén pedig a dolgozók a romló munkakörülmények és az elégtelen források miatt határozatlan idejű sztrájkba kezdtek.
A szenátusi meghallgatáson Leribault hangsúlyozta, hogy a felhalmozódott, halaszthatatlan karbantartási munkálatok miatt a múzeum "beruházási falba ütközött". Ennek orvoslására az igazgatóság egy feltétlenül szükségesnek ítélt, egymilliárd euró költségvetésű átalakítási projektet indít, amely a "Louvre Új Reneszánsza" nevet viseli.
A program részeként első lépésben több mint tízezer ókori görög vázát kell áthelyezni az egyik épületszárny teljes rekonstrukciója érdekében. A strukturális fejlesztések mellett kiemelt prioritást élvez a biztonsági rendszer átfogó reformja. Bár a legkritikusabb pontokon már telepítettek azonnali megfigyelőeszközöket, 2027 januárjától egy teljesen új, komplex térfigyelő hálózat kezdi meg működését, amelyet egy idén októberben átadandó biztonsági központból fognak irányítani egy volt rendőrkapitány koordinálásával.
Ez is érdekelhet
A jelenlegi válsághelyzet és a tervezett rekonstrukció a Louvre több évszázados építéstörténetének újabb fordulópontját jelenti. Az eredetileg 12. századi erődítményként, majd francia királyi palotaként funkcionáló, 1793-ban nyilvános múzeummá alakított épületegyüttes utolsó nagyszabású bővítése a François Mitterrand elnök nevéhez fűződő, 1989-ben átadott üvegpiramis volt. Az évi mintegy kilencmillió látogatót fogadó intézmény azonban napjainkra statikailag és logisztikailag ismét túlzsúfolttá vált.
Az egymilliárd eurós projekt célja egyrészt az, hogy a korábbi vezetés alatt a Saint-Germain-l'Auxerrois templommal szemben megnyitott új bejárat bevonásával tehermentesítse a piramis alatti főcsarnokot, másrészt pedig az elavult műszaki rendszerek cseréjével biztosítsa az egyetemes művészeti gyűjtemény hosszú távú fizikai és vagyonvédelmi megőrzését.
