„Soha ennyi szülő nem vitte magával a gyermekeit a sírba” – hat pusztító pestisjárvány

A londoni „mészárlás”

A 16-17. század során a pestis többször is lecsapott Londonra. A legsúlyosabbnak ezek közül az 1665-6-ban pusztító járvány bizonyult. A dögvész elsőként egy külvárosban, St. Giles-in-the-Fieldsben ütötte fel a fejét, ám hamarosan a többi városrészre is átterjedt a járvány. A csúcson, 1665 szeptemberében hetente mintegy 8 ezren vesztették életüket. A tehetősebbek – II. Károly királyt is beleértve – vidékre menekültek, így a pestis elsősorban a szegényebb rétegeket tizedelte meg. „Soha ennyi férj és feleség nem halt még meg együtt, soha ennyi szülő nem vitte magával a gyermekeit is a sírba” – írta Thomas Vincent tiszteletes. A járvány terjedését a londoni hatóságok a fertőzöttek saját otthonukba történő bezárásával kívánták megfékezni, amelyeket egy vörös kereszttel jelöltek meg. 1666-ig mintegy 75-100 ezren haltak meg a járvány pusztítása következtében. Ugyanabban az évben Londont még egy hatalmas tragédia érte: hatalmas tűzvész tette a földdel egyenlővé a belváros nagy részét.

1. Bizánc tragédiája
2. A fekete halál
3. Az itáliai csapás
4. A londoni „mészárlás”
5. Az alpolgármester bűnös hanyagsága
6. A harmadik világjárvány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"