Eddig nem látott amerikai felvételeket mutatnak be az 1956-os menekültekről
Magyarországon eddig soha nem látott amerikai filmhíradókat mutatnak be az 1956-os forradalom leverését követő menekülthullámról: a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára a forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából tart vetítéssel egybekötött szakértői előadást. A washingtoni Nemzeti Levéltárból kikért digitalizált kópiák az Egyesült Államok befogadó műveleteit és a magyar emigránsok kinti integrációját dokumentálják.
- A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára eddig publikálatlan amerikai filmhíradókat mutat be az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából.
- A washingtoni Nemzeti Levéltárból származó digitalizált felvételek a magyar menekültek egyesült államokbeli befogadását és integrációját dokumentálják.
- Az október 22-én délután tartott ingyenes, de regisztrációhoz kötött vetítést szakértői előadás kíséri a hidegháborús időszak humanitárius akcióiról.
A 2026. október 22-én délutáni program különlegességét az adja, hogy a tengerentúli archívumokból származó felvételeket most először tárják a hazai közönség elé. A bemutatandó anyagok között eredeti, néma filmhíradók nyersanyagai és a beilleszkedést bemutató hangos riportfilmek is szerepelnek. A bemutató célja, hogy vizuális forrásokon keresztül világítsa meg a nyugati világ reakcióját a magyarországi eseményekre és a kialakult humanitárius válságra.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc novemberi fegyveres leverése után mintegy kétszázezer magyar állampolgár döntött az ország elhagyása mellett. Az osztrák és a jugoszláv határ felé induló tömegek heteken át uralták a nemzetközi média hírfolyamát, jelentős menekültválságot idézve elő a hidegháborús Európában. A szomszédos országok befogadóképessége hamar kimerült, így a nemzetközi közösség azonnali beavatkozására volt szükség a tömegek ellátása és elhelyezése érdekében.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya Dwight D. Eisenhower elnök vezetésével központosított akciótervet dolgozott ki a magyarok megsegítésére. A katonai logisztikát igénylő átszállítási programot Safe Haven, vagyis Menedék elnevezéssel indították el, a hazai földön történő befogadási feladatokat pedig a Mercy, vagyis Irgalom nevű művelet keretében koordinálták. Ezen intézkedések révén több tízezer magyar jutott el a tengerentúlra, ahol a hatóságok felügyelete mellett kezdték meg új életüket.
Az amerikai befogadópolitika a humanitárius szempontok mellett komoly hidegháborús propagandacélt is szolgált. A kommunista blokkból elmenekült, a nyugati demokráciát választó tömegek befogadása a keleti rendszer kudarcaként és az amerikai társadalmi modell sikereként jelent meg a korabeli nyilvánosságban. Az akkori filmhíradók, amelyeket a mozikban vetítettek a közönségnek, tudatosan formálták az állampolgárok menekültekről alkotott képét.
Ez is érdekelhet
A washingtoni Nemzeti Levéltárban őrzött, az emigrációt rögzítő mozgóképi források jelentős részét a mai napig kevéssé kutatták a hazai szakemberek. Ezek a most Budapestre hozott és digitalizált vizuális dokumentumok a történészek számára értékes információkat hordoznak a korabeli amerikai adminisztráció, a tranzittáborok és a civil szervezetek munkájának mindennapjairól. A felvételek pontosabb képet adnak a hivatalos állami narratíva és a menekültek tényleges megérkezésének kapcsolatáról.
A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában, a Múzeum körút 14. és 16. szám alatti épületben tartott rendezvény látogatása ingyenes. A szervezők tájékoztatása szerint a terem korlátozott befogadóképessége miatt a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Az október 22-i esemény a hetvenedik évfordulós megemlékezések sorába illeszkedik, teret biztosítva az új primer források tudományos megvitatására.
