Politikai és jogi össztűz alatt az anglikán egyház jóvátételi alapja
Kiterjedt sajtókampány és jogi fenyegetések hátráltatják az Anglikán Egyház azon kezdeményezését, amelynek keretében százmillió fontos pénzügyi alapot hoznának létre a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben vállalt történelmi szerep ellentételezésére. A The Guardian brit napilap részletes tényfeltáró cikke szerint a Project Spire néven ismert program elindítását jobboldali konzervatív politikusok és tehetős londoni pénzügyi körök által támogatott lobbicsoportok igyekeznek megakadályozni. A belső egyházi és jogi ellenállás miatt a tervezet indítása éveket csúszhat, miközben az egyház vezetését bírósági eljárásokkal fenyegetik.
- Összehangolt médiakampány és fenyegető bírósági felülvizsgálat késlelteti az anglikán egyház történelmi rabszolga-kereskedelem miatti 100 millió fontos alapját.
- A Project Spire néven futó kezdeményezés ellen jobboldali politikusok és pénzpiaci szereplők által támogatott csoportok léptek fel.
- A jóvátétel alapját az Anna királynő által létrehozott pénzalap képezi, amely a 18. században az afrikai rabszolgákkal kereskedő Déltengeri Társaságba fektetett.
A bírálatok középpontjában Nigel Biggar nyugalmazott oxfordi teológiaprofesszor, konzervatív lord és anglikán lelkész áll, aki progresszív elhajlásnak minősítette a projektet, miközben a helyi egyházközségek elhanyagolt állapotára hívta fel a figyelmet. A kampányhoz Katie Lam parlamenti képviselő is csatlakozott, aki több törvényhozóval közösen küldött tiltakozó levelet Sarah Mullally leendő canterburyi érseknek, jogilag kétséges presztízsberuházásnak titulálva a jóvátételt.
A The Guardian feltárta, hogy Biggar kezdeményezései mögött jelentős pénzügyi háttér áll: Sir Paul Marshall milliárdos befektető médiacsoportjai, köztük a The Spectator és a GB News kiemelt felületet biztosítottak az alapot ellenző publicisztikáknak, emellett a pénzember alapítványa százezer fontokkal támogatta a professzorhoz köthető intézeteket.
A jóvátételi alap létrehozásának gondolatát még 2007-ben vetette fel Rowan Williams korábbi érsek, amelyet utóda, Justin Welby is megerősített, elismerve az egyház történelmi felelősségét. Az egyházi vagyont kezelő bizottság 2019-ben rendelt el átfogó vizsgálatot a jelenleg 11,6 milliárd font értékű tőkealap eredetéről. A független könyvvizsgálók által készített, 2023 januárjában közzétett jelentés kimutatta, hogy az alapok jelentős része az 1704-ben alapított Anna királynő adományából származik. Ez a pénzügyi alap hatalmas összegeket fektetett a Déltengeri Társaságba, amely mintegy 34 ezer afrikai rabszolga elhurcolásáért volt felelős, miközben az intézmény olyan hírhedt rabszolga-kereskedőktől is fogadott el adományokat, mint amilyen Edward Colston volt.
A digitalizált történelmi nyilvántartások vizsgálata azt is igazolta, hogy az anglikán papság tagjai aktívan finanszírozták a Királyi Afrika Társaságot, amely a történelem során egymagában a legtöbb afrikai embert hurcolta el rabszolgaként az amerikai kontinensre. A tervek szerint az egyházi vagyonból elkülönített százmillió fontos kezdőtőkéből olyan befektetési alapot hoznának létre, amely a rabszolgaság által leginkább sújtott közösségeket támogatná, bevonva külső forrásokat is. Az egyházon belüli ellenállás azonban megbénította a folyamatot: a kritikusok arra hivatkoznak, hogy a pénzt a szegényebb vidéki plébániák támogatására kellene fordítani, a felmérések pedig a hívők megosztottságát mutatják a kérdésben.
Ez is érdekelhet
A projekt adminisztratív megvalósulását jelenleg egy küszöbön álló bírósági felülvizsgálat is gátolja, amelyet sajtóértesülések szerint egy londoni ügyvéd és publicista készít elő. A jogi kereset a felügyelőbizottság pénzköltési jogköreit támadja, megkérdőjelezve, hogy az egyházi alapokból jogszerűen fordíthatnak-e forrásokat tengerentúli kárpótlási célokra a hazai egyházi fenntartás helyett. Biggar érvelése szerint a rabszolgaság a 19. századig egyetemesen elterjedt jelenség volt, így a brit részvétel nem tekinthető kivételesnek, az egyház viszont figyelmen kívül hagyja a rabszolgaság eltörléséért küzdő 18. századi anglikán abolicionista mozgalom érdemeit.
Az Anglikán Egyház hivatalos álláspontja szerint a történelmi bűnök elismerése és a rabszolgaság örökségének orvoslása keresztény bűnbánati kötelesség, amely hiteles vallási tanúságtételt jelent a modern korban. Bár Mullally érsek ghánai látogatásán ismételten sajnálatát fejezte ki a múltbeli tettekért, az egyház belső döntéshozó szerve, a General Synod legutóbbi ülésein a bizottsági tagok már éles támadásokról és fenyegető üzenetekről számoltak be. A jóvátételi viták az elmúlt években szélesebb társadalmi feszültséget generáltak az Egyesült Királyságban, ahol a gyarmati örökség, a szobordöntések és a történelmi kárpótlások kérdése az intézményi emlékezetpolitika legvitatottabb területeivé váltak.
