Titkos vallomásokat találtak egy náci hadifogolytáborból, ahol a nagy szökést is végrehajtották
Évtizedeken át rejtőzött egy amerikai garázsban az a titkosított iratanyag, amely a náci Németország által fenntartott Stalag Luft III hadifogolytábor mindennapjait és háborús bűneit dokumentálja: az 1945-ben rögzített vallomásokat egy New York állambeli ingatlanban fedezték fel. Az amerikai Nemzeti Levéltár által hitelesített feljegyzések részletes képet adnak a Luftwaffe hírhedt táborában uralkodó viszonyokról.
- Egy New York állambeli ház garázsából több mint háromszáz oldalnyi, a második világháború végén rögzített titkos dokumentum került elő.
- A kézzel írott vallomásokban amerikai hadifoglyok számolnak be a náci Németország által működtetett Stalag Luft III tábor kegyetlen körülményeiről és a háborús bűnökről.
- Az amerikai Nemzeti Levéltár szakemberei hitelesítették, majd a digitalizálást követően a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tették az 1945-ben felvett iratanyagot.
A dokumentumokra Jason Hurdle háztulajdonos bukkant rá a garázsának egyik falemezzel eltakart üregében. A rejtekhelyen tejeskannák és egy páncélszekrény mellett egy poros irattartó doboz is előkerült. A tulajdonos a helyi sajtónak adott nyilatkozata szerint ki akarta dobni a papírokat, azonban a szél felnyitotta a dobozt, így láthatóvá vált a „Titkos” felirat. A dossziékban olyan kérdőívek és feljegyzések lapultak, amelyeket amerikai katonák töltöttek ki a kiszabadulásuk után.
A több mint háromszáz oldalas, kézzel írt dokumentáció az 1945-ös felszabadító hadműveletek után készült, hogy a szövetségesek bizonyítékként használják fel a náci háborús bűnösök elleni perekben. Az amerikai hadifoglyok fűtés és fekhelyek nélküli, rágcsálókkal teli barakkokban éltek, kitéve az időjárás viszontagságainak. A katonák a kérdőíveken vasútépítési kényszermunkáról, fizikai bántalmazásokról, kivégzésekről, valamint a megadó szövetséges fegyveresek hidegvérű meggyilkolásáról is részletesen vallottak.
A Stalag Luft III a Harmadik Birodalom szigorú hadifogolytábora volt a sziléziai Sagan, a mai lengyelországi Żagań közelében. A Luftwaffe által felügyelt komplexumot kifejezetten a szövetséges légierők elfogott tisztjeinek alakították ki. A tábor a szökésbiztosnak szánt felépítése ellenére a háború egyik leghíresebb akciójának, a nagy szökésként ismert 1944-es kitörésnek a helyszíne lett. Az eseményeket Paul Brickhill egykori ausztrál fogoly könyve és az abból forgatott hollywoodi film tette ismertté.
Bár a náci hadvezetés a nyugati hadifoglyokkal a háború elején a genfi egyezményeket követve bánt, a konfliktus előrehaladtával a körülmények drasztikusan romlottak. A hátország kimerülése miatt a táborok ellátmánya minimálisra csökkent. Az őrség az 1944-es tömeges kitörés után különösen brutálisan lépett fel, a Gestapo bevonásával több tucat tisztet végeztek ki. A vallomások rávilágítanak arra, hogy a katonák a háború utolsó szakaszában milyen rendszerszintű atrocitásokat szenvedtek el.
Ez is érdekelhet
A washingtoni Nemzeti Levéltár munkatársai a helyszínen vizsgálták meg a doboz tartalmát, és megerősítették annak eredetiségét. A szakértők szerint a gyűjtemény a háborús bűnöket dokumentáló nyomozati anyagok eddig lappangó, hiányzó láncszeme. A dokumentumok eredetével kapcsolatban a legvalószínűbb feltételezés, hogy a papírok egy korábban a szomszédban élő, nyugalmazott amerikai katonatiszt hagyatékából származnak, amit a ládában talált egyéb személyes tárgyak is alátámasztanak.
Az amerikai Nemzeti Levéltár a hitelesítést követően átvette az iratanyagot, és gondoskodott az állagmegóvásáról. Az intézmény szakemberei a feljegyzéseket maradéktalanul digitalizálták, majd hivatalosan feloldották a több mint hét évtizedes titkosításukat. A kutatók és az egykori foglyok leszármazottai számára a dokumentumokat online is elérhetővé tették, így az amerikai foglyok vallomásai és a tábor története immár szabadon kutatható a nyilvánosság számára.
