Állami levéltárba került Mirosław Chojecki lengyel ellenzéki archívuma
A varsói Újkori Iratok Levéltárába (AAN) került Mirosław Chojecki, a kommunista időszak lengyel ellenzéki mozgalmainak egyik legfontosabb szervezője és a független könyvkiadás megteremtője személyes iratanyaga. A PAP lengyel hírügynökség tudósítása szerint a dokumentumokat a politikus halálának első évfordulóján özvegye adta át a közgyűjteménynek. Az aktivista hagyatéka a 20. századi közép-európai ellenállási hálózatok és a szamizdat történetét dokumentálja.
- A lengyel demokratikus ellenzék kiemelkedő alakja, Mirosław Chojecki személyes iratanyagát a varsói Újkori Iratok Levéltára vette gondozásba.
- A történelmi dokumentumokat az egykori aktivista halálának első évfordulóján özvegye, Jolanta Kessler-Chojecka adta át a nemzeti intézménynek.
- Az archívum a Munkásvédelmi Bizottság és a Szolidaritás mozgalom földalatti kiadói tevékenységének logisztikai hátteréhez szolgáltat új forrásokat.
Az ünnepélyes átadásra szombaton került sor a lengyel fővárosban, Tomasz Makowski, a varsói Nemzeti Könyvtár igazgatója és Mariusz Olczak, a levéltár főigazgatója jelenlétében. A történelmi értékű archívumot Jolanta Kessler-Chojecka, a néhai ellenzéki vezető özvegye bízta az állami intézmény gondjaira. Az időzítés szimbolikus volt, mivel az eseményt pontosan egy évvel Chojecki halála után rendezték meg, emléket állítva a Lengyel Népköztársaság elleni küzdelem kiemelkedő alakjának.
Mirosław Chojecki 1976-ban tizennégy társával együtt alapította meg a Munkásvédelmi Bizottságot (KOR). A vegyész végzettségű aktivista figyelme hamar az információs monopólium megtörése felé fordult, amelynek eredményeként létrehozta a NOWa nevű független kiadót. Tevékenysége miatt a lengyel állambiztonsági szervek folyamatosan megfigyelték, a milícia negyvennégy alkalommal vette őrizetbe. Visszaemlékezései szerint a letartóztatások során sosem lehetett biztos abban, hogy negyvennyolc órára vagy tíz évre zárják cellába.
A Chojecki által irányított kiadói hálózat biztosította azt a logisztikai hátteret, amely nélkül a később tömegmozgalommá váló Szolidaritás szakszervezet sem tudott volna megszerveződni. A szamizdat kiadványok nemcsak belföldi híreket közöltek, hanem betiltott irodalmi műveket is eljuttattak az olvasókhoz. Az illegális nyomdák működtetése a lengyel társadalmi ellenállás alapkövét jelentette az 1970-es évek második felében.
Az 1981. decemberi lengyelországi hadiállapot bevezetése Chojeckit nyugat-európai tartózkodása idején érte, így emigrációba kényszerült. Külföldről folytatta az otthoni ellenzék támogatását. Brüsszelben a Szolidaritás Külföldi Irodájának munkatársaként tevékenykedett, ahol legfőbb feladata a modern poligráfiai eszközök, nyomdagépek és festékek Lengyelországba csempészésének megszervezése volt. Párhuzamosan Párizsban elindította a Kontakt című havilapot, amely a nyugati emigráció és az anyaországi ellenállás közötti kapcsolatot biztosította.
Ez is érdekelhet
A nyugatról érkező nyomdatechnikai támogatás létfontosságúnak bizonyult az 1980-as évek lengyelországi földalatti mozgalmai számára. Wojciech Jaruzelski tábornok katonai kormánya minden hivatalos kommunikációs csatornát elvágott, a független sajtó túlélése így a Chojeckihez hasonló emigráns szervezők logisztikai hálózatán múlt. A becsempészett berendezések segítségével a Szolidaritás aktivistái képesek voltak fenntartani a lakosság tájékoztatását a rendszer legszigorúbb elnyomása idején is.
Mirosław Chojecki a rendszerváltást követően, 1990-ben tért vissza szülőhazájába. Történelmi érdemeinek elismerésére Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök 2022-ben a Fehér Sas Renddel tüntette ki. A most állami levéltárba került dokumentumok nemcsak a független kiadók szervezeti működésébe engednek betekintést, hanem a hidegháborús Európa nyugati és keleti fele közötti illegális kapcsolattartás módszereit is feltárják a jövő történészei számára.
